Infostart.hu
eur:
387.54
usd:
329.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Kilátás a Kossuth Lajos tér irányába az Országház kupolája felől 2018. január 24-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Szavazásdömping az utolsó előtti ülésnapon

Az Országgyűlés tizenkilenc előterjesztésről dönt, majd megválaszthatja az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa tagjait is.

A parlament ez évi utolsó ülésének második napja reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, erre ezúttal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Ritter Imre német nemzetiségi képviselő is jelentkezett.

Ezt követik a határozathozatalok, ekkor döntenek az Alaptörvény nyolcadik módosításáról, amellyel a közigazgatási bíróságok felállításának lehetőségét szüntethetik meg, ellenzéki kezdeményezésre.

Emellett bevezethetik a nagyszülői gyermekgondozási díjat, valamint módosíthatják az országgyűlési törvényt és a házszabályt, továbbá jogszabályokat változtathatnak a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében.

A képviselők megválaszthatják az NMHH Médiatanácsa négy új tagját, akik kilenc évig tölthetik be tisztségüket. Ezután titkos szavazással határoznak arról, hogy a - köztársasági elnök javaslata alapján - Senyei György Barna bíró kerüljön-e az OBH élére. A testület új elnökének megválasztásához a képviselők kétharmadának támogatása szükséges.

Az interpellációk a szavazásokat követő órában hangozhatnak el, majd a kérdések és azonnali kérdések következnek. Az utolsó napirendi pontban a kormány által hétfőn benyújtott kulturális témájú javaslatcsomag összevont vitáját bonyolítják le, amelynek zárószavazására szerdán kerül sor. Az Országgyűlés szerdán tizenhárom indítvány elfogadásával zárhatja idei munkáját.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×