Infostart.hu
eur:
364.25
usd:
319.08
bux:
151579.65
2026. szeptember 23. szerda Tekla
Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Debreceni Egyetem és a pénzintézet közös finanszírozásában kialakított pénzügyi labor átadásán az egyetem gazdaságtudományi karán 2018. október 15-én. A pénzügyi tudatosság fejlesztését célzó labor az országos Fintelligence Pénzügyi Edukációs Hálózat legújabb tagja.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Jelasity Radován: tudnánk ebből egy jó üzletet csinálni

Nincs túlfűtöttség a hitelezésben Magyarországon. 2019-ben viszont - a babaváró hitel bevezetése miatt is - várhatóan a fedezetlen hitelek nőnek nagyobb mértékben - mondta az InfoRádióban az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója.

Minden oldal nyerhet azzal, hogy a banki hitelezés mellett a vállalati növekedést a Magyar Nemzeti Bank is támogatja kötvényprogramjával, emellett pedig hasonló célokkal a Budapesti Értéktőzsde is létrehozott egy értékpapírosítási céget – mondta az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség alelnöke. Emlékeztetett: az utóbbi időben rendszeresen felmerült az a kérdés, hogy miként nyújtható attraktív finanszírozás a vállalkozások számára. Ezeket jó lépésként értékelte Jelasity Radován, hozzátéve, nem gond, hogy nem a bankok közvetlenül finanszírozzák a vállalatokat. "Nem a bankszektor a kerékkötője annak, hogy a tőzsde ne fejlődjön, illetve hogy ezek a papírok ne kerüljenek ki a tőzsdére és hogy ne legyen belőle extra kereskedés.

Mi is örülünk annak, ha az ügyfeleink és a vállalatok olcsóbb és hosszabb lejáratú hitelhez tudnak hozzájutni, mert ez segíti a mérlegösszegüket, és ha az jobb, akkor mi is több hitelt tudunk folyósítani"

- magyarázta Jelasity Radován.

A szakember szerint szinte lehetetlen feladat a bankok számára, hogy versenybe szálljanak a MÁP+ által nyújtott kedvező kamatkonstrukció lehetőségével. "Nem tudunk 5 százaléknál magasabb kamatot biztosítani akkor, amikor ugyanarra az időszakra egy fedezett ingatlanhitel kamatozása 3-4 százalék körüli. Viszont

vannak befektetések, befektetési alapok, forint és főleg deviza alapon, amelyeknél a növekedési potenciál valószínűleg sokkal magasabb, mint a MÁP+ esetében"

- mondta Jelasity Radován, megemlítve az Erste Future programját, ahol a befektető maga dönti el, hogy mennyi rizikóval és milyen iparágba fektet.

A Budapest Bank magánosítása

Az Erste Bank elnök-vezérigazgatója elmondta: bankjuk az organikus növekedés mellett akvizíciók útján is növekedne, így jöhet szóba számukra is a Budapest Bank magánosítása. "Mi már beszálltunk, mi tudnánk ebből egy jó üzletet csinálni. Állítom, hogy ha ma megkérdeznénk a Budapest Bank munkavállalóit és ügyfeleit, hogy kinek örülnének a legjobban - csak megjegyzem, hogy ezt a City Banknál megcsinálták a végső döntés előtt -, szinte biztos vagyok benne, hogy mindenki az Erste Bankot választaná".

Jelasity Radován felidézte azt is, hogy Ausztriában 200 éve adták ki az akkor pénzügyi innovációnak számító első betétkönyvet, amellyel a kontinentális Európában megtörtént az Erste elődjének tekinthető Első Pénzintézet megalapítása.

A bankok költséghatékonyságáról

2019-es jó év lesz a magyar bankszektor számára, kihívás azonban, hogy 2-3 év múlva mi lesz: a bevételi mellett ugyanis nagy a marzsnyomás is, emellett pedig a költségek is jelentősen nőttek, tavaly a bérekkel szemben a működési költség felé indult meg egy átrendeződés – mondta az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség alelnöke.

"Ha kizárólag a költség-bevételi arányt nézzük, az utóbbi három évben romlott a bankszektor hatékonysága: 54 százalékról felment 60 százalékra. Időközben az Erste Bank javította a hatékonyságát, jelenleg 50 százalék alatt vannak, ami nagyon jó eredmény a bankszektor 60 százalékos átlagához képest". A szakember úgy vélte, ezt a mutatót vizsgálva biztos, hogy a bankszektor hatékonysága tovább fog romlani a következő két-három évben.

Erős hitelezés a lakossági üzletágban

Jelasity Radován az InfoRádió Aréna című műsorában közölte: 2018 volt az első év Magyarországon, amikor emelkedett a lakosság hitelállománya. Kiemelte, hogy álláspontja szerint a hitelezésben nincs tűfűtöttség.

"Messze vagyunk ahhoz a szinthez képest, ami lufit kreálna, ez még bőven egészséges növekedés és eltarthat még pár évig.

Ezek a hitelek egészen másak ahhoz képest, amik 2007-2008-ban voltak, és van egy jelentős jövedelemnövekedés is".

Szólt arról is, hogy a 2019-es év várhatóan nagyon erős hitelezést fog mutatni, főleg a lakossági üzletágban, az utóbbi két-három hónapban pedig a babaváró hitel megjelenése megállította a fedezett hitelek növekedését. Kiemelte: kicsit kisebb mértékben nőttek az áruhitelek, de a prímet 2019-ben is a fedezetlen hitelek növekedése vitte.

"Ezeket pedig az ügyfelek egy bizonyos része ingatlanvásárlásra, vagyis fedezeti célra használja, mert ez sokkal gyorsabb, sokkal egyszerűbb, és még olcsóbb is".

Az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a fedezett és a fedezetlen hitelezésben is erős növekedésre számít. Erősebb növekedésre látnak lehetőséget a lakossági mikroszegmensben és a babaváró hitelnél – utóbbinál elsősorban azoknál a pároknál, akik még most tervezik a gyermekvállalást, emellett vidékről is várakozásaik szerint csak most fog jönni a nagyobb kereslet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Több ezer embert érinthet a vagyonosodási vizsgálat, itt vannak az első konkrétumok
Tisztítótűz

Több ezer embert érinthet a vagyonosodási vizsgálat, itt vannak az első konkrétumok

Társadalmi egyeztetésre bocsátották a vagyonosodási vizsgálatról szóló törvény módosítását. A törvény célja annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a miniszterek, az államtitkárok, a közigazgatási államtitkárok, miniszteri, miniszterelnöki és kormánybiztosok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelemmel.

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×