Infostart.hu
eur:
368.56
usd:
336.13
bux:
142664.5
2026. november 18. szerda Jenő
Nyitókép: Pixabay

Kacskaringós utat járt be 621 állami vállalat a privatizáció óta

Majdnem a felük megszűnt, tizedük beolvadt más cégekbe. Egyesek megfordultak a tőzsdén, másokat 60 évnél idősebb emberek vezetnek vagy elkezdték hasznosítani ingatlanaikat, így maradtak fent. Körkép.

A G7 kiszúrta, hogy a Cégérték magazin utánajárt a rendszerváltozás után privatizált állami cégek sorsának, összesen 621 vállalat későbbi történetét "nyomozva le". Hivatalos összesítés ugyan nincs, de 2010 táján az internetre igen sok adat felkerült, ebből indult el a "vadászat":

A 621 cégről az alábbiak derültek ki:

  • 60 vállalat tekinthető ma magyar tulajdonú közép- vagy nagyvállalatnak
  • 262 cég megszűnt
  • 67 beolvadt más vállalatokba
  • 119 cég külföldi kézbe került (jórészt 2008 előtt)
  • 85 legalább középvállalatnak minősül (ehhez 300 millió forintos eredmény kell)
  • 30 olyan vállalat van, amelyek mutatója meghaladja az egymilliárd forintot.

A cégek teljesítményét jól követő árbevétel-arányos EBITDA mutatókat összehasonlították a V4-régió hasonló cégeinek értékeivel. Kiderül, a privatizált magyar vállalatok ma az összes iparágban elmaradnak a hasonló méretű cseh, lengyel és szlovák cégek teljesítményétől.

A közép- és nagyvállalatoknál csak a mezőny fele tudta növelni az árbevételét az utóbbi 20 évben

(inflációval korrigálva), éves szinten átlagosan 5 százalékkal nagyobb mértékben pedig csak 13 cég tudott növekedni – köztük a Libri, a Waberer’s, Sole-Mizo és a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. A többség azonban stagnáláshoz közeli állapotban volt, vagy egyenesen visszaesett árbevételben.

A kis- és a középvállalatok közötti átmenetbe 61 cég tartozik, köztük sikeres történet a Líra könyvkereskedő vagy az exportpiacokon erős pozíciókat kialakító Kaposplast és Cargill Magyarország. A kisvállalatoknál már nagyobb a baj, az átlagos nyereségrátájuk igen alacsony, az ide tartozó 146 vállalat közül mindössze 9 tudta növelni árbevételét a privatizáció óta eltelt időben.

A megmaradó vállalatok között gyakori stratégia volt, hogy a romló eredményekre válaszul a meglévő ingatlanállomány hasznosítására tértek át az eredeti tevékenység helyett. Az induló vállalati kör egytizede váltott ingatlanhasznosításra,

hogy – alacsonyabb szinten – stabilizálja helyzetét, köztük a Héliker üzletlánc, az Athenaeum Nyomda és a Masped.

A tőzsdén csak néhány vállalat kötött ki.

Az IBUSZ és a Gardénia Csipkefüggönygyár már elhagyta a részvénypiacot, de a többségében magyar tulajdonban lévő ÁNY, BIF és Pannergy, illetve a néhány éve külföldi befektetőnek eladott Waberer’s egyaránt a magyaroknak privatizált cégek között voltak. Volt néhány állami visszavásárlás is, ezek között a Malév és a Herendi Porcelángyár története ismert.

Érdekes sorsa volt a más vállalatokba beolvadt cégeknek. Egy részük nagy külföldi vállalatok részeként kötött ki, például a Spar, a Csepeli Transzformátorgyárat megvásárló Siemens-leány, vagy a korábbi Fórum szálloda vevője, az Intercontinental.

Ahol beazonosíthatóak a magánszemély tulajdonosok ma, ott jellemzően 60 évnél öregebb üzletembereket találunk.

A száz legnagyobb magyar magáncég közé mindössze 4 vállalat fért be ebből a körből.

Címlapról ajánljuk

Kamarai elnök a szakápolók felmondásáról: tarthatatlan helyzetet teremt a jelenlegi rendszer

Egyszerre tizenhárom intenzív terápiás szakápoló mondott fel az Országos Baleseti Intézetben, vagyis a közvetlen betegellátásban dolgozók csaknem fele távozhat. Sajtóértesülések szerint az ápolók az elmaradt béremelés és más kórházakhoz képest jelentős fizetéskülönbségek miatt döntöttek így. Az InfoRádió Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Megvan, ki vezeti Trump ellen a demokratákat, történelmi döntést hozott a párt

Megvan, ki vezeti Trump ellen a demokratákat, történelmi döntést hozott a párt

Hakeem Jeffries lehet az Egyesült Államok első fekete házelnöke, miután a képviselőházi demokraták szerdán titkos szavazáson nagy többséggel jelölték a tisztségre. Az 56 éves New York-i politikus 251 támogató szavazatot kapott, míg 11-en ellene voksoltak, ketten pedig tartózkodtak. Jeffries 2022 óta vezeti a frakciót, amely a félidős választásokon történelmi méretű többséget szerzett, így a januári plenáris szavazáson is jó esélye van a győzelemre. A párt progresszív szárnyának egy része ugyanakkor túl mérsékeltnek tartja, és különösen Izrael támogatását, valamint az AIPAC lobbiszervezethez fűződő kapcsolatát kifogásolja. A politikus a jelölés előtt szinte minden képviselővel egyeztetett, és a Medicare egészségbiztosítási program jelentős kibővítése mellett állt ki, amivel közelebb került a progresszívek követeléseihez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×