Infostart.hu
eur:
364.27
usd:
315.74
bux:
149543.46
2026. augusztus 12. szerda Klára
Egy 2009-ben kibocsátott 200 forintos érme különböző címletű magyar pénzérmék között. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.  MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Évtizedes csúcsok: magasabb lett az infláció, mint várták

Már 3,5 százaléknál tart, januárban 3,2, decemberben 2,8 százalék volt a fogyasztói árak emelkedésének mértéke. Friss adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal. Az MNB közölte: valamennyi inflációs alapmutató az inflációs cél fölé emelkedett.

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a piac 2,9 százalékot várt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció 3,5 százalékra emelkedett februárban a januári 3,2 százalékot és a decemberi 2,8 százalékot követően.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta:

a maginfláció hat éve, 2013. februárban volt ennél magasabb, 3,6 százalék,

2018 februárjában 2,4 százalékot mértek.

A Magyar Nemzeti Bank közlése szerint

az adószűrt maginflációs index értéke 3-ról 3,2 százalékra gyorsult februárban, ami egy évtizedes csúcs.

A keresletérzékeny infláció 3-ról 3,1 százalékra, a ritkán változó árú termékek (éves) inflációja pedig 3,3 százalékról 3,6 százalékra gyorsult, ez is évtizedes rekordnak számít, 2009-ben voltak utoljára ilyen értékek.

Ezzel a jegybank által az inflációs alapfolyamatokat megragadni hivatott valamennyi alapmutató a 3,0 százalékos inflációs cél fölé emelkedett.

A Portfolio értékelése szerint

valószínűnek tűnik, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem fogja halogatni tovább a monetáris szigorítás kezdetét, és már a márciusi kamatdöntő ülésen (több mint hét év után először) szigorításról születhet döntés.

A fogyasztói árak

A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben egyértelműen az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb mértékben, ami a maginfláció emelkedésére is hatott. A jövedéki adó emelése miatt a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,0 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyagok árában 12 hónap alatt 1,6 százalékos csökkenést mértek, tehát kisebbet a januári 3,0 százalékosnál, az előző hónaphoz mérve október óta először emelkedett a benzinár februárban 0,9 százalékkal, ami szintén felfelé húzta a múlt havi alapmutatót.

Egy év alatt az élelmiszerek ára 5,2 százalékkal nőtt, a januári 4,2 százalékos emelkedés után, januárhoz viszonyítva pedig 1,5 százalékkal emelkedtek az árak.

Az idényáras élelmiszerek ára 23,3 százalékkal, ezen belül

a burgonya 76,0 százalékkal, a friss zöldség ára 39,8 százalékkal emelkedett.

A liszt 10,1, a péksütemények 9,7, a kenyér 6,7 százalékkal lett drágább, mint tavaly februárban, a házon kívüli étkezés 6,8, százalékkal kerül többe. Ugyanakkor a tojás 17,4, a tej 8,4, a cukor 6,5 százalékkal olcsóbb lett.

A szeszes italok ára 4,5, a dohányáruké 9,6 százalékkal emelkedett.

Szolgáltatások, lakbér, rezsinövekedés

A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4 százalékkal kellett többet fizetni. A lakbérek 7,9 százalékkal emelkedtek. A belföldi üdülés 6,1 százalékkal kerül többe, mint tavaly februárban, lassult az emelkedés üteme a januári 8,8 százalékhoz képest. A telefon és az internet továbbra is olcsóbb, mint egy éve.

A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,4, a tűzifa 8,1 százalékkal, az áram, a vezetékes gáz és a távfűtés ára nem változott.

A tartós fogyasztási cikkek inflációja a januári 0,8 százalék után 0,7 százalékos volt. Legjobban továbbra is az új autók ára emelkedett 7,4 százalékkal, a használt autók árcsökkenése 6,7 százalékosra mérséklődött a januári 7,1 százalékról.

A ruházati termékek áremelkedése a januári 1,5 százalékosról 2,1 százalékosra nőtt februárra.

Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal nőttek februárban.

  • Az élelmiszerek ára 1,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké 6,0, a száraztésztáé 3,1, a cukoré 2,2 százalékkal.
  • A szeszes italok, dohányáruk 0,5 százalékkal többe kerültek, ezen belül a sör 1,4 százalékkal drágult.
  • A szolgáltatások ára 0,3 százalékkal nőtt, ezen belül a postai szolgáltatásokért 2,4 százalékkal kellett többet fizetni.
  • A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 1,1 százalékkal kevesebbe kerültek a januári 2,1 százalékos esés után.
Címlapról ajánljuk
Felpörög a metróhosszabbítás – itt vannak a feladatok, ingatlanokat is meg kell vennie a fővárosnak

Felpörög a metróhosszabbítás – itt vannak a feladatok, ingatlanokat is meg kell vennie a fővárosnak

A 3-as metró harminchat évvel ezelőtt érte el Újpest-Központot, ám a tervek ellenére sosem folytatták. A BKK előkészítette a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbításának engedélyezési terveit, és a kormány által júliusban meghirdetett Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv tartalmazza a metróvonal meghosszabbítását, első szakaszként Rákospalota-Újpestig. Sok feladat van, a határidő rövid, és a két új megállóval nem jönnek majd új szerelvények.

Több napos fesztivállá változik augusztus huszadika, 18 helyett 4 milliárd forintból – kormányzati bejelentés

Hat hét alatt összerakta a Centrum Production az augusztus 20-ai ünnepségsorozat művészeti koncepcióját, ahol mindenki ízlésének próbálnak megfelelni, augusztus 19-től egészen 23-ig. A drón-, fény- és tűzijátékshow-ban kicsúcsosodó események idén a budai rakpartról lesznek a legjobban láthatók, és az ünnepségsorozat az eddigi 18 helyett 4 milliárd forintból kijönnek. Lesz olcsó ásványvíz és sör is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
A kritikus esti csúcsban villantottak nagyot a hazai energiatárolók

A kritikus esti csúcsban villantottak nagyot a hazai energiatárolók

A legutóbbi feszített időszakban a hazai tárolókapacitások a kritikus esti csúcsban már szemmel látható, akár 500 megawattos extra teljesítménnyel tudtak besegíteni a rendszernek. Bár a technológia rohamléptekkel fejlődik, a csodafegyverként emlegetett eszközök továbbra is komoly műszaki és piaci korlátokba ütköznek. Az EnergyTalks legújabb epizódjában az energiatárolókban rejlő valós potenciált és a hálózatirányítás aktuális kihívásait járjuk körül Dolányi Mihállyal, a sight-E alapító-vezérigazgatójával, részletesen kitérve arra is, miként alakítja át az iparágat a szoftveres optimalizáció és a mesterséges intelligencia.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×