Infostart.hu
eur:
364.16
usd:
325.47
bux:
146179.05
2026. november 3. kedd Győző
Egy 2009-ben kibocsátott 200 forintos érme különböző címletű magyar pénzérmék között. Magyarország ma is hivatalos fizetőeszközét, a forintot, 70 évvel ezelőtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengőt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.  MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Évtizedes csúcsok: magasabb lett az infláció, mint várták

Már 3,5 százaléknál tart, januárban 3,2, decemberben 2,8 százalék volt a fogyasztói árak emelkedésének mértéke. Friss adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal. Az MNB közölte: valamennyi inflációs alapmutató az inflációs cél fölé emelkedett.

Februárban a fogyasztói árak átlagosan 3,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, a piac 2,9 százalékot várt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

Az egyszeri és szezonális hatásokkal érintett termékektől megszűrt úgynevezett maginfláció 3,5 százalékra emelkedett februárban a januári 3,2 százalékot és a decemberi 2,8 százalékot követően.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta:

a maginfláció hat éve, 2013. februárban volt ennél magasabb, 3,6 százalék,

2018 februárjában 2,4 százalékot mértek.

A Magyar Nemzeti Bank közlése szerint

az adószűrt maginflációs index értéke 3-ról 3,2 százalékra gyorsult februárban, ami egy évtizedes csúcs.

A keresletérzékeny infláció 3-ról 3,1 százalékra, a ritkán változó árú termékek (éves) inflációja pedig 3,3 százalékról 3,6 százalékra gyorsult, ez is évtizedes rekordnak számít, 2009-ben voltak utoljára ilyen értékek.

Ezzel a jegybank által az inflációs alapfolyamatokat megragadni hivatott valamennyi alapmutató a 3,0 százalékos inflációs cél fölé emelkedett.

A Portfolio értékelése szerint

valószínűnek tűnik, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem fogja halogatni tovább a monetáris szigorítás kezdetét, és már a márciusi kamatdöntő ülésen (több mint hét év után először) szigorításról születhet döntés.

A fogyasztói árak

A KSH adatai szerint az elmúlt egy évben egyértelműen az élelmiszerek ára emelkedett a legnagyobb mértékben, ami a maginfláció emelkedésére is hatott. A jövedéki adó emelése miatt a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,0 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyagok árában 12 hónap alatt 1,6 százalékos csökkenést mértek, tehát kisebbet a januári 3,0 százalékosnál, az előző hónaphoz mérve október óta először emelkedett a benzinár februárban 0,9 százalékkal, ami szintén felfelé húzta a múlt havi alapmutatót.

Egy év alatt az élelmiszerek ára 5,2 százalékkal nőtt, a januári 4,2 százalékos emelkedés után, januárhoz viszonyítva pedig 1,5 százalékkal emelkedtek az árak.

Az idényáras élelmiszerek ára 23,3 százalékkal, ezen belül

a burgonya 76,0 százalékkal, a friss zöldség ára 39,8 százalékkal emelkedett.

A liszt 10,1, a péksütemények 9,7, a kenyér 6,7 százalékkal lett drágább, mint tavaly februárban, a házon kívüli étkezés 6,8, százalékkal kerül többe. Ugyanakkor a tojás 17,4, a tej 8,4, a cukor 6,5 százalékkal olcsóbb lett.

A szeszes italok ára 4,5, a dohányáruké 9,6 százalékkal emelkedett.

Szolgáltatások, lakbér, rezsinövekedés

A szolgáltatásokért 2,7, ezen belül a lakásjavítási és karbantartási szolgáltatásokért 12,1, a postai szolgáltatásokért 5,4 százalékkal kellett többet fizetni. A lakbérek 7,9 százalékkal emelkedtek. A belföldi üdülés 6,1 százalékkal kerül többe, mint tavaly februárban, lassult az emelkedés üteme a januári 8,8 százalékhoz képest. A telefon és az internet továbbra is olcsóbb, mint egy éve.

A háztartási energia 1,2 százalékkal drágult, ezen belül a palackos gáz 12,4, a tűzifa 8,1 százalékkal, az áram, a vezetékes gáz és a távfűtés ára nem változott.

A tartós fogyasztási cikkek inflációja a januári 0,8 százalék után 0,7 százalékos volt. Legjobban továbbra is az új autók ára emelkedett 7,4 százalékkal, a használt autók árcsökkenése 6,7 százalékosra mérséklődött a januári 7,1 százalékról.

A ruházati termékek áremelkedése a januári 1,5 százalékosról 2,1 százalékosra nőtt februárra.

Egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan 0,6 százalékkal nőttek februárban.

  • Az élelmiszerek ára 1,5 százalékkal emelkedett, ezen belül az idényáras élelmiszereké 6,0, a száraztésztáé 3,1, a cukoré 2,2 százalékkal.
  • A szeszes italok, dohányáruk 0,5 százalékkal többe kerültek, ezen belül a sör 1,4 százalékkal drágult.
  • A szolgáltatások ára 0,3 százalékkal nőtt, ezen belül a postai szolgáltatásokért 2,4 százalékkal kellett többet fizetni.
  • A szezon végi kiárusítások eredményeként a ruházkodási cikkek 1,1 százalékkal kevesebbe kerültek a januári 2,1 százalékos esés után.
Címlapról ajánljuk
Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Rendkívüli hírek jöttek a Közel-Keletről - Azonnal mozdulnak a piacok!

Rendkívüli hírek jöttek a Közel-Keletről - Azonnal mozdulnak a piacok!

Hétfőn az iráni konfliktus enyhülésével kapcsolatos várakozások hatására jelentősen csökkentek az energiaárak, a tőzsdei hangulatot azonban továbbra is beárnyékolták a mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetői aggodalmak. Kedd reggel aztán ismét kiéleződött a közel-keleti helyzet, miután sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok támadást hajtott végre az Iránhoz tartozó Kesm-sziget ellen. Mindeközben azonban egyre több hír érkezik a diplomáciai tárgyalások előrehaladásáról, sőt, a legfrissebb értesülések már kölcsönös engedményekről és egy lehetséges megállapodásról szólnak. Az egymásnak ellentmondó geopolitikai fejlemények jelentős árfolyammozgásokat váltanak ki: az olajpiacon éles fordulatokat láthatunk, miközben a részvénypiacokon is fokozódik a bizonytalanság.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×