Az általános kép a monetáris politikával kapcsolatban az, hogy egyszer majd valamikor a jövőben el kell kezdeni a szigorítást a jegybanknak, hiszen egy lassan erősödő inflációs nyomás érzékelhető a gazdaságban - vélekedett az InfoRádiónak Madár István, a Portfolio vezető elemzője azok után, hogy a Monetáris Tanács változatlan szinten, 0,9 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot.

Szerinte a szigorítás a korábban hozott, nem konvencionális intézkedések kivezetéséhez fog kötődni, vagyis például ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank szép lassan megválik az olyan lépéseitől, mint amikor az irányadó kamatnál is lejjebb szorították az alapkamatot.

Madár István úgy látja, a piac várakozásai szerint

2019 végén vagy 2020 elején következhetnek be a szigorítások.

A jegybank egy finom mozdulatot tett a monetáris politika normalizálása felé anélkül, hogy konkrét intézkedést bejelentett volna - állították az MTI által megkérdezett elemzők a keddi kamatdöntés után.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szerint a jegybank arra számít, hogy az adószűrt maginfláció tovább emelkedhet, és a következő időszak adatai lehetnek meghatározóak.

Jobbágy Sándor, a CIB elemzője Madár Istvánnal egyetértésben úgy véli, az alapkamat 0,9 százalékon maradhat akár 2019 végéig is, a betéti kamat első emelése azonban megelőzheti majd az alapkamat emelését. A nem konvencionális eszközökre vonatkozó normalizálás már lényegében a szeptemberi jegybanki döntések 2019 januári életbe lépésével párhuzamosan folyik majd.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője ugyanakkor nem számít a monetáris kondíciók szigorítására a jövő év közepéig, szerinte akkor is először majd a nem konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor. Ez egyrészt a forintlikviditást nyújtó swapállomány fokozatos szűkítésével, másrészt az egynapos kamatok lassú emelésével történhet, majd Suppan Gergely szerint azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése 2020 közepétől.