A hétvégén lezárul a nyári időszámítás, amelynek elsődlegesen gazdasági haszna van.
Egy átlagos ember ébrenléti ideje reggel 7 és este 10 óra között van; ez minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál inkább tudunk spórolni.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) tájékoztatása szerint évenként 100-120 ezer megawattóra megtakarítása 30-40 ezer háztartás éves energiafogyasztásának felel meg, összegszerűen ez 5 milliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját.
A megtakarítás mellett azonban "fizetünk" is: az egészségesek kevesebbet, a betegek többet.
"A téli időszámításra áttérés nem annyira terheli meg a szervezetet, mint tavasszal a nyárira átállás" - mondta az InfoRádiónak Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének docense. "Mégis vannak olyanok,
akiket rosszul érint az átállás: az időseket, a krónikus betegségben szenvedőket és a kisgyermekeket.
Ez a plusz óra az ő belső órájukat megváltoztathatja, az átállás pedig napokat vesz igénybe, de vannak, akiknek két hétbe is beletelik" - tette hozzá.
Maga az óraátállítás Torzsa doktor szerint közvetlenül okozhat kialvatlanságot, illetve növelheti a depresszióra való hajlamot, az utakon pedig szerinte nagyobb a balesetek kialakulásának veszélye. Az átállásra - tanácsa szerint - a lefekvés, felkelés idejének megválasztásával fel is lehet készülni, ha egy fél órával tudatosan kitoljuk az idejét, illetve ingerlékenység, feszültség érzése esetén a sport, a testmozgás jótékony hatással van mind a hangulatzavarokra, mind a stresszes állapotra.
A gyermekgyógyász Póta György amondó, a legkisebbek kisiskolás korig kiszolgáltatottak az óraátállításnak, ám nem a szervezetüket terheli meg, hanem a családjuk életét: nem lehet ugyanis elvárni tőlük, hogy az új időszámítás szerint keljenek fel vagy feküdjenek le, mert a biológiai órájuk nem áll át. Az ő esetükben - mint az InfoRádiónak az orvos elmondta - akár egy hét türelemre is szükség lehet.
Kis történelem
Az óraátállítás eltörléséért uniós szinten Finnország tette meg az első hivatalos lépést: állampolgárok tízezrei követelték, hogy a kormány egész évben a nyári időszámítást alkalmazza. Az ország beadványát az Európai Unió parlamentje napirendre tűzte, és döntött is róla, hogy felülvizsgálják a nyári és téli időszámítás korábbi rendszerét. Magyarországon a Jobbik (Kepli Lajos) kampányolt amellett, hogy hazánk tartsa meg egész évben a nyári időszámítást.
Nyáron az Európai Unióban négy és fél millió ember vett részt a témában indított konzultációban, és kiderült, az emberek elsöprő többsége ellenzi az óraátállítást, kivéve egy-két mediterrán országot (Ciprus, Görögország), ahol többségben vannak az átállításpártiak. Hazánkban 90 százalék támogatja az átállítás eltörlését, ezzel ötödikek vagyunk az uniós "ranglistán". Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azonban - aki a csütörtöki kormányinfón foglalt állást a kérdésben - úgy gondolja, Magyarország számára az a legjobb, ami most van, télen ugyanis a nyári időszámítás (délelőtti napfelkelte), nyáron a téli (hajnali napsütés) rossz. Oroszország, Törökország és Fehéroroszország néhány éve lemondott az óraátállításról, és Ukrajna is nekirugaszkodott ennek.
Az óraátállítást 1916-ban vezették be. Így akarták megspórolni a németek a mesterséges világítással kapcsolatos költségeket és energiafogyasztást. Még ebben az évben átálltak a britek és az amerikaiak is. A háború után azonban visszaállt a régi rend és a téli időszámítás. A II. világháborúban újra előkerült a gyakorlat. Magyarországon 1954-ben három évre bevezették az óraátállítást a munkanap meghosszabbítására, a kapacitási nehézségek enyhítésére, majd 1980-ban már villamosenergia-megtakarítás céljából újra jött a nyári időszámítás.