eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Óraátállítás: 5 milliárdot spórolunk, mégis megfizetünk érte

Amit az áramfogyasztás terén megtakarítunk, azért az egészségünk, közérzetünk átmeneti romlásával fizetünk. Különösen nehezen veszik a krónikus betegséggel küzdők és a gyerekek. Az EU-ban a küzdelem megindult az óraátállítás eltörléséért, a végeredményre azonban várni kell.

A hétvégén lezárul a nyári időszámítás, amelynek elsődlegesen gazdasági haszna van.

Egy átlagos ember ébrenléti ideje reggel 7 és este 10 óra között van; ez minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál inkább tudunk spórolni.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) tájékoztatása szerint évenként 100-120 ezer megawattóra megtakarítása 30-40 ezer háztartás éves energiafogyasztásának felel meg, összegszerűen ez 5 milliárd forinttal csökkenti az ország villanyszámláját.

A megtakarítás mellett azonban "fizetünk" is: az egészségesek kevesebbet, a betegek többet.

"A téli időszámításra áttérés nem annyira terheli meg a szervezetet, mint tavasszal a nyárira átállás" - mondta az InfoRádiónak Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének docense. "Mégis vannak olyanok,

akiket rosszul érint az átállás: az időseket, a krónikus betegségben szenvedőket és a kisgyermekeket.

Ez a plusz óra az ő belső órájukat megváltoztathatja, az átállás pedig napokat vesz igénybe, de vannak, akiknek két hétbe is beletelik" - tette hozzá.

Maga az óraátállítás Torzsa doktor szerint közvetlenül okozhat kialvatlanságot, illetve növelheti a depresszióra való hajlamot, az utakon pedig szerinte nagyobb a balesetek kialakulásának veszélye. Az átállásra - tanácsa szerint - a lefekvés, felkelés idejének megválasztásával fel is lehet készülni, ha egy fél órával tudatosan kitoljuk az idejét, illetve ingerlékenység, feszültség érzése esetén a sport, a testmozgás jótékony hatással van mind a hangulatzavarokra, mind a stresszes állapotra.

A gyermekgyógyász Póta György amondó, a legkisebbek kisiskolás korig kiszolgáltatottak az óraátállításnak, ám nem a szervezetüket terheli meg, hanem a családjuk életét: nem lehet ugyanis elvárni tőlük, hogy az új időszámítás szerint keljenek fel vagy feküdjenek le, mert a biológiai órájuk nem áll át. Az ő esetükben - mint az InfoRádiónak az orvos elmondta - akár egy hét türelemre is szükség lehet.

Kis történelem

Az óraátállítás eltörléséért uniós szinten Finnország tette meg az első hivatalos lépést: állampolgárok tízezrei követelték, hogy a kormány egész évben a nyári időszámítást alkalmazza. Az ország beadványát az Európai Unió parlamentje napirendre tűzte, és döntött is róla, hogy felülvizsgálják a nyári és téli időszámítás korábbi rendszerét. Magyarországon a Jobbik (Kepli Lajos) kampányolt amellett, hogy hazánk tartsa meg egész évben a nyári időszámítást.

Nyáron az Európai Unióban négy és fél millió ember vett részt a témában indított konzultációban, és kiderült, az emberek elsöprő többsége ellenzi az óraátállítást, kivéve egy-két mediterrán országot (Ciprus, Görögország), ahol többségben vannak az átállításpártiak. Hazánkban 90 százalék támogatja az átállítás eltörlését, ezzel ötödikek vagyunk az uniós "ranglistán". Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azonban - aki a csütörtöki kormányinfón foglalt állást a kérdésben - úgy gondolja, Magyarország számára az a legjobb, ami most van, télen ugyanis a nyári időszámítás (délelőtti napfelkelte), nyáron a téli (hajnali napsütés) rossz. Oroszország, Törökország és Fehéroroszország néhány éve lemondott az óraátállításról, és Ukrajna is nekirugaszkodott ennek.

Az óraátállítást 1916-ban vezették be. Így akarták megspórolni a németek a mesterséges világítással kapcsolatos költségeket és energiafogyasztást. Még ebben az évben átálltak a britek és az amerikaiak is. A háború után azonban visszaállt a régi rend és a téli időszámítás. A II. világháborúban újra előkerült a gyakorlat. Magyarországon 1954-ben három évre bevezették az óraátállítást a munkanap meghosszabbítására, a kapacitási nehézségek enyhítésére, majd 1980-ban már villamosenergia-megtakarítás céljából újra jött a nyári időszámítás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×