eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pxhere

Az óraátállítás eltörlése megoszthatja Európát

Az Európai Parlament Közlekedési és Turisztikai Bizottság (TRAN) ülésén bemutatták az Európai Bizottság irányelvjavaslatát, amely a téli-nyári óraátállítás megszüntetését célozza. Deli Andor fideszes EP-képviselő szerint a téli és a nyári időszámítás közötti választással a szubszidiaritás és az egységes belső piac elve kerül szembe egymással.

A nagyon ambiciózus javaslat több elvi problémát is felvet - közölte Deli Andor. A TRAN szakbizottság fideszes tagja felszólalásában rámutatott, hogy a bizottsági kezdeményezésben két európai uniós alapelv feszül egymásnak.

„A javaslat többről szól, mint a téli és a nyári időszámítás közötti választás.

Valójában két alapvető uniós alapelv közül kellene választanunk.

A szubszidiaritás elve értelmében minden tagállam maga dönti el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást fogja használni, ezzel szemben a másik oldalon ott az egységes belső piac működése és a harmonizált jogszabályok szükségességének elve. Sajnos nem látom, hogyan lehetne ezt a két, egymással szemben álló elvet egy dokumentumban úgy összhangba hozni, hogy mindeközben ne okozzunk további törésvonalakat a tagállamok között. Azt is mondhatnám, hogy rendkívül időszerűtlen a bizottság ilyen jellegű javaslata, mivel Európának jelen pillanatban egyáltalán nincs szüksége újabb megosztottságra” - mondta felszólalásában Deli Andor.

A néppárti politikus a témával kapcsolatban még hozzátette, teljesen természetes és érthető az emberek érdeklődése az óraátállítás iránt, megfontoltan és óvatosan kell eljárni, mivel a bizottság javaslata „vékony jégre” sodor bennünket, ugyanis a téli-nyári időszámítás meghatározása ugyanis jelenleg kizárólagosan tagállami hatáskör.

Az új javaslat alapján az is elképzelhető lenne, hogy egymással szomszédos tagállamok más-más időszámítást választanak.

Ha pedig Európa az időszámítás szempontjából is megosztottá válik, az rendkívül sok problémát vetne fel az egységes európai piacon a közlekedés, a munkavállalás, a szolgáltatások és az áruforgalom területén - tette hozzá. Deli Andor szerint ugyanakkor, ha az egységes piac elvárásai miatt koordinálni és harmonizálni kellene a tagállamok időszámításait, ezzel rossz precedenst teremtenének és veszélyeztetnék a szubszidiaritás elvét.

A bizottság javaslata tehát lehetetlen választás elé állít, el kell dönteni, hogy mi a fontosabb: a tagállami önállóság és a hatáskörök védelme, vagy pedig az egységes piac és a gazdaság működése - emelte ki.

Deli Andor úgy érzi, nem indokolt a túlzott optimizmus az óraátállítás ügyében, mivel az is megtörténhet, hogy a tagállamok közötti megosztottsággal további érveket szolgáltat az EU föderalista, még több uniós hatáskört követelők kezébe.

Az Európai Bizottság által a nyár folyamán szervezett online konzultáció az eddigi legsikeresebb felmérés volt: a 4,6 millió véleményt nyilvánító európai polgár 84 százaléka az óraátállítás eltörlése mellett tette le voksát. Az Európai Bizottság eredeti javaslatával szemben jövőre még nem törlik el a nyári és téli időszámítás közötti váltást, erre csak 2021-ben kerül majd sor.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 22:19
×
×
×
×