18 °C
A tőzsde szerepéről Balásy Zsolt elmondta, a legalapvetőbb az, hogy a vállalatoknak a banki hitel és a kötvénykibocsátás – tehát alapvetően a kölcsönök mellé – még egy forráslehetőséget biztosítson. Emellett még sok szerepe van, hiszen többek közt kiváló befektetési lehetőség a lakosságnak vagy akár bevételi forrás az államnak.
Jó példa az Egyesült Államok, ahol a lakosság nyugdíjának jelentős része önmegtakarításból származik, így ott mindenkinek van tőzsdei befektetése
- derül ki az Alapblog összefoglalójából.
Korányi G. Tamás szerint Magyarországon nem az a tőzsde szerepe, aminek lennie kellene és nem is az, ami 100 éve volt. 1990 óta van újra tőzsdénk, de még mindig szinte csak a négy nagy papírból (OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom) áll, és a lakossági megtakarításokban is jelentéktelen szerepe van.
A magyar lakosság pénzügyi vagyonának 2 százaléka van részvényben, ami jelentősen elmarad a fejlett európai országoktól, de még Lengyelországtól is,
hiába tett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) rengeteget az elmúlt 2-3 évben azért, hogy jobban elterjedjen a lakosság körében és több céget vonzzon be.
A 90-es években a privatizáció volt a lakosság tőzsdézési felfutásának motorja. Az állam kedvezményesen adott a lakosságnak részvényeket, ami persze vonzó volt. Most nincs „biztosnak látszó” kibocsátás, hiszen a kibocsátó is a lehető legdrágábban akar értékesíteni.
Balásy Zsolt szerint is nagyon alacsony a lakossági részvénybefektetés még úgy is, hogy a 2 százalék közvetlen részvénytulajdon mellé hozzájön egy másik 2 százalék a befektetési alapokon keresztül.
A BÉT forgalmának 80 százalékát adják külföldi szereplők, és a belföldieken belül is az intézmények a meghatározók.
A BÉT szerinte is sokat tett a tőzsde élénkítéséért, de ez inkább a kínálati oldalra tud hatni, a keresleti oldalon nehezebb dolga van. Ugyanakkor az az állam nélkül is megoldódhat, hiszen a nagy lakossági keresletet leggyakrabban az emelkedő árfolyamok szokták gerjeszteni. Erre példa a tavalyi Bitcoin- vagy Mészáros-részvénymánia. Igaz, ezeknek általában rossz végük szokott lenni.
Arra a kérdésre, hogy mi befolyásolja inkább a részvényárfolyamokat, Korányi G. Tamás a nemzetközi hangulatot emelte ki legfontosabb tényezőként. Magyarországon akkor volt jó kisbefektetőnek lenni, amikor a világon mindenhol jó volt a befektetőknek. Hatnak a fundamentumok is az árfolyamokra, de egy jó OTP vagy Richter vállalati jelentés rossz nemzetközi hangulatban csak arra elég, hogy egy kicsit könnyebben lehessen kiszállni belőle, arra nem, hogy emelkedjen is az árfolyam.
Balásy Zsolt ezt a kutya és gazdája párhuzammal magyarázta. A gazdaság (a vállalat fundamentumai) a gazda, a tőzsde (az árfolyamok) pedig a kutyája, ami előre-hátra szaladgál a sétáltatásnál, de végül ugyanoda érkezik. Az érték alapú befektetés feladja annak eltalálását, hogy a kutya rövid távon merre megy, és inkább a gazdájára összpontosít hosszabb távon. Aki viszont a kutyával szeretne kereskedni, annak a technikai elemzés segíthet.
Arra a kérdésre, hogy mennyire jó indikátorai a gazdaságnak a tőzsdeindexek, Korányi G. Tamás elmondta, hogy például az Egyesült Államokban, ahol a gazdaság egésze reprezentálva van a tőzsdén, jó indikátorok, de ez Magyarországon nem igaz, hiszen itt egész szektorok, mint a feldolgozóipar, vagy az alkatrészgyártás egyáltalán nem szerepel a BUX-indexben.
Balásy Zsolt szerint a gazdaság ma már nem osztható országokra. A legnagyobb amerikai tőzsdeindex, az S&P 500 értékesítésének fele származik az USA-n kívülről, de a négy nagy magyar részvény is már mind az egész régióban tevékenykedő vállalat papírja.
Korányi G. Tamás hozzátette, hogy a befektetők ráadásul egészen különböző országokat sorolnak egy kategóriába, ezért van az, hogy a BUX-index is megérzi most a török vagy az argentin válság hatását.
Jelenleg a MOL-lal és az OTP-vel lehet Varsóban is kereskedni, de ennek már nincs jelentősége, hiszen a londoni befektetők a BÉT-en keresztül is tudnak egymással üzletelni. Érdekesség a Wizz Air, amely magyar cégként csak Londonban kereskedik.
Az árutőzsdékkel kapcsolatban Korányi Tamás az árinformáció szerepét emelte ki. Ugyanakkor a réz, az arany vagy az olaj olyan termék, amelynek bőven elég néhány globális központ a kereskedésre. Azt, aki tudja, hogy hogyan alakult az olaj ára New Yorkban, nem fogja érdekelni, hogy Budapesten hogy alakult. Ezért nálunk már csak búza és kukorica van, de azok fontossága is megkopóban, hiszen az európai gabonaárak sem itt dőlnek már el. A XIX. század végén ez még nem így volt, akkor Chicago után Budapest volt a második legnagyobb búzatőzsde.
Balásy Zsolt szerint az árutőzsde a legklasszikusabb tőzsde, amit azért találtak ki, hogy aki ma elültet egy tonna búzát, az rögtön el is adhassa, így pontosan tudhatja, mennyit fog majd érte kapni. Ezért szoktuk azt mondani, hogy
aki nem tőzsdézik, az tőzsdézik, hiszen ő addig, amíg beérik a búzája, folyamatosan izgulhat, hogy merre megy az ára.
A BÉT jövőbeli szerepével kapcsolatban Korányi G. Tamás – ahogy már 28 éve – most is optimista. A BÉT törekvései a kínálat gazdagítására beérhetnek, és ez a keresleten is segíthet. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy jelenleg az elmúlt 150 év második leghosszabb válság nélküli emelkedő piacát látjuk, márpedig ez nem szokott örökké tartani. A közeljövőben lehet egy jelentősebb korrekció, amit majd válságként élünk meg, de hosszabb távon szerinte indokolt az optimizmus.
Balásy Zsolt ehhez annyit tett hozzá, hogy
a tőzsde keresleti oldalának élénkítését azért jelentősen megnehezíti a magánnyugdíj pénztári vagyonok 2010-es elvétele.
Egyrészt mert az mindenki számára egy tőzsdei befektetést jelentett, ami segíthette volna a tőzsdei kultúra terjedését. Másrészt a hozzáfűzött politikai narratíva, amely a tőzsdét és a befektetői szakmát erősen negatív színben igyekezett feltüntetni, olyan mély gödör, amiből most nehéz lesz kiásni magunkat.
Korányi G. Tamás még megjegyezte, hogy a világban nagyon kevés helyen látni azt a segítséget, amit a magyar adórendszer nyújt, hiszen a Tartós Befektetési Számla lehetővé teszi, hogy öt éven túli befektetéseink hozamát adómentesen megkapjuk.
A teljes beszélgetés:
A május 23-i adásban az uniós támogatásról magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról volt szó.
A május 30-i adás a növekedési lehetőségeket elemezte.
A június 6-i adásban a versenyképeség volt a téma.
A június 13-i adásban a munkaerőhiány orvosolási lehetőségeiről volt szó.
A június 20-i adásban a pénzügyi közvetítői rendszer átalakulásáról volt szó.
