Infostart.hu
eur:
363.47
usd:
323.48
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Bátor húzás Vlagyimir Putyintól

Bátor húzás Vlagyimir Putyintól

A nyugati szankciók megkerülésére saját kriptovalutát akar létrehozni az orosz elnök. Illetékesek szerint Vlagyimir Putyin hatástanulmányt kért a bitcoinhoz hasonlóan blokklánc-alapú „kriptorubel” létrehozásáról.

Oroszország egy olyan elektronikus valuta létrehozásával kísérletezik, amellyel megkerülhetnék a nyugati szankciókat. Orosz illetékesek azt mondták, hogy maga Vlagyimir Putyin elnök adott utasítást arra, hogy kezdjék meg a munkát a bitcoin technológiájára épülő valuta, a kriptorubel létrehozására.

Szergej Glazjov, az elnök egyik gazdasági tanácsadója szerint ezzel kikerülhetnék az országot sújtó nyugati szankciókat is.

„Világszerte tudnánk fizetni partnereinknek ugyanazzal a rubellel, amelynek forgalmát ugyanakkor bizonyos módon korlátoznák”.

A bitcoin és más kriptovaluták hátterét a blockchain, a tranzakciók pontos lekövetését lehetővé tévő blokklánc technológia adja. A blokklánc lehetővé teszi, hogy több fél is – egy központi hatóság megkerülésével - megossza és frissítse a megváltoztathatatlan és így hiteles információt a tranzakciókról.

Putyin a nyáron találkozott Vitalik Buterinnel, a Bitcoin mögött a második számú ilyen pénznek számító Ethereum orosz származású létrehozójával.

Paradox módon a Kreml így most egy olyan technológia alkalmazására készül, amelyet épp azért hoztak létre, hogy a kormányok ne tudjanak beavatkozni a pénzmozgásba.

Hagyományos pénzügyi körökben megoszlanak a vélemények a blokklánc hasznáról. Egyes befektetők „csalásnak” minősítették, míg némely bank a bevezetésére készül. Az Európai Központi Bank és a Japán Nemzeti Bank ugyanakkor „éretlennek” nevezte a technológiát.

Mindeközben jelentések szerint Észak-Korea és Venezuela megkezdte a bitcoin és más valuták felhalmozását, hogy a feketepiacon költsék el azokat.

A Financial Times ugyanakkor megjegyzi: sokkal nehezebb állami alapú kriptovalutát létrehozni a már létező pénzügyi modellek kiváltására. Oroszországnak nehéz lehet tőkét szereznie a nemzetközi szankciók sújtotta állami bankok vagy a védelmi szektor részére.

Bár a Bitcoin részleges anonimitást ad, nem világos, hogy a kriptovaluta hogyan segíthetne a szankciók által súlytott személyeknek és hogyan tenné láthatatlaná tranzakcióikat az amerikai pénzügyi hatóságok előtt.

Mindenesetre tavaly több mint 300 millió dollárt gyűjtöttek össze a kriptoérmék pénzügyi bevezetése idején Oroszországban. A kriptoérméket a különböző üzleti projektek pénzelésére is használják.

Az orosz központi bank szerint a kriptopénzek „pénzügyi piramisra emlékeztetnek” és ezért azt akarja, hogy csak „kiválasztott befektetők” férhessenek hozzájuk.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Súlyos ellátási gondok a budapesti kórházakban: 750 beteg elhelyezése vált problémássá

Súlyos ellátási gondok a budapesti kórházakban: 750 beteg elhelyezése vált problémássá

Ellátási gondok bénítják a budapesti belgyógyászati osztályokat, ahol mintegy 750 beteg elhelyezése okoz problémát. Köztük 200 hajléktalan emberé, akiket nem lehet megfelelő helyre elbocsátani. Egy szakértő szerint az ágyak akár felét olyan betegek foglalják el, akiket szociális okokból nem lehet hazaküldeni, ezért a sürgősségi betegeknek gyakran nem jut hely. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egyeztetést kezdeményezett, és szerinte az ügyeleti ellátás már zavartalanabb, de hosszú távú megoldásokra van szükség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×