Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Még több pénz juthat a nyugdíjasoknak

Még több pénz juthat a nyugdíjasoknak

Egy magyar "átlagnyugdíjas" - ha a kormány jelenlegi forgatókönyve érvényesül - a kiegészítő nyugdíjemeléssel és a nyugdíjprémiummal csaknem 40 ezer forintnyi pluszpénzt kaphat novemberben.

Az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés az adott évre tervezett inflációtól függ. A 2017-ben ez 1,6 százalékot jelentett, de ha a várakozáshoz képest magasabb lesz az infláció, akkor év vége felé újra emelni kell. A nyugdíjtörvény alapján, ha az infláció adott évben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a januári nyugdíjemelés mértékét, akkor novemberben - január 1-jéig visszamenőleg - kiegészítő nyugdíjemelést kell adni.

Bár a KSH legutóbbi, 2017. január-augusztusi adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal nőttek, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az év egészére már 3 százalékos éves inflációval számol. Várhatóan utóbbi prognózisra alapozva adják majd a nyugdíjasoknak a plusz juttatást. Ez az év eleji emeléshez képest 1,4 százalékponttal nagyobb emelést jelenthet, ami

a 124,3 ezer forintos átlagnyugdíjra vetítve havi 1740, a teljes évre nézve pedig csaknem 21 ezer forintnyi pluszpénzt jelent

- számolta ki a napi.hu.

Az mfor.hu szerint a 2018-as nyugdíjemelést is a három százalékra tervezett infláció alapján határozzák majd meg, noha időközben nőtt az esélye annak – legalábbis a jegybank szerint -, hogy ennél kisebb legyen a fogyasztói áremelkedés mértéke. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azonban jelezte,

kitartanak a 3 százalékos nyugdíjemelés mellett.

Novemberben a nyugdíjasok most először nyugdíjprémiumot is kaphatnak. A nyugdíjtörvény alapján ugyanis, ha a változatlan áron számított GDP-bővülés 2017-ben várható mértéke meghaladja a 3,5 százalékot, és az államháztartás tárgy évi egyenlegcélja várhatóan teljesül, akkor novemberben fizetni kell a nyugdíjprémiumot annak a személynek, aki 2016 legalább egy napján, valamint 2017 novemberében öregségi nyugellátást kapott, és a nyugdíjkorhatárát 2016-ban betöltötte. A nyugdíjprémiumot a nyugdíjfolyósító a novemberi nyugellátással együtt folyósítja.

A NGM 2017-es előrejelzése szerint a gazdaság idén 4,1 százalékkal növekedhet, noha ennél alacsonyabbak az elemzői várakozások. (A Magyar Nemzeti Bank a szeptemberi inflációs jelentésében 3,6 százalékot jelzett, az OECD 3 százalékot lát, az Európai Bizottság 2,9 százalékot, az IMF pedig 2,5 százalékot.)

A nyugdíjprémium kiszámításának képlete a következő: a bruttó hazai termék növekedéséből (százalékban) ki kell vonni 3,5 százalékpontot, az így kapott összeget (amelynek értéke a törvényi szabályozása szerint 0 és 4 közé eshet, az idei kormányzati tervek alapján pedig 0,6 lehet) meg kell szorozni a novemberi nyugellátás 25 százalékával - a prémium összege pedig legfeljebb húszezer forint lehet. Ez a nettó 124,3 ezer forintnyi átlagnyugdíjra vetítve mintegy

18 640 forintnyi prémiumot tesz ki.

Összességében körülbelül 40 ezer forintnyi pluszösszegre számíthat novemberben a magyar átlagnyugdíjas.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×