Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Beadja a kulcsot az internetes gazdaság óriásainak az Európai Unió?

Beadja a kulcsot az internetes gazdaság óriásainak az Európai Unió?

EU-szinten készítik elő a Google/Facebook-adót - írja a BruxInfo. Megtette az első jelentős lépést az Európai Bizottság a digitális gazdaságban tevékenykedő cégek által realizált nyereség méltányos megadóztatása felé, amikor közleményben ismertette a szándékait.

A digitális cégek tényleges adókulcsa becslések szerint csak a fele, vagy még annál is kisebb része a hagyományos vállalatokénak.

A robbanásszerű tempóban fejlődő digitalizációra válaszul az Európai Bizottság egy közleményben vázolta fel az elképzeléseit arról, hogyan biztosítsák a digitális iparágban realizált óriási nyereségek tisztességes megadóztatását. Mint arra a Bizottság közleményében rámutat, az adóügyi keretrendszer mára túlhaladottá vált - írja a BruxInfo.

A hatályos adószabályok, melyeket a jogalkotók a hagyományos gazdaság igényeinek megfelelően alakították ki, alkalmatlanok olyan tevékenységek adóügyi szabályozására, amelyek egyre nagyobb mértékben nem materiális javakon és adatokon alapulnak. Mindez azzal jár, hogy

az Unióban működő digitális vállalkozások ténylegesen jóval kisebb adókulcs szerint adóznak, mint a hagyományos cégek.

A Brüsszel által közölt adatok szerint egy, egyszerre több országban is aktív internet-alapú vállalkozás átlagosan effektíve 10,1 százalékos adókulccsal adózik, ami a hagyományos iparágakban tevékenykedő cégek tényleges adókulcsának kevesebb mint a fele (utóbbiak tényleges adókulcsa 23,2%).

A Facebook, az Amazon, a Google és az internetes gazdaság más óriásai mára a tőzsdén legmagasabban jegyzett 20 cég tőkéjének 54 százalékát birtokolják. 2006-ban még csak egy digitális cég volt a tőkekapitalizáció szempontjából a top 20-ban. Egy évtizeddel később már kilenc.

2008 és 2016 között az öt legfontosabb e-kereskedő bevételei éves átlagban 32 százalékkal nőttek. A most kiadott közlemény célja, hogy az EU következetesen kezelje a digitális gazdaság megadóztatásának kérdését. A Bizottság várhatóan már 2018 tavaszán jogalkotási javaslatot fog kidolgozni a digitális gazdaságban megtermelt nyereség megadóztatásának uniós szabályozására.

A közlemény szerint legelőször is arra kell törekedni, hogy végbemenjen a nemzetközi adószabályok mélyreható reformja, ez ugyanis elősegítené, hogy

a nyereség megadóztatására ott kerüljön sor, ahol az értéket megtermelték.

Amíg globális szinten nem tapasztalható megfelelő mértékű előrelépés e tekintetben, az Uniónak saját megoldást kell találnia a digitális cégek nyereségének megadóztatására. A Bizottság ezért felvázolja hosszú távú stratégiáját, és néhány – uniós és nemzetközi szinten már áttekintett – rövid távú megoldást is körvonalaz. Az ún. közös összevont társaságiadó-alap (CCCTB) a testület szerint például különösen jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy megbirkózzanak a legfontosabb kihívásokkal, és olyan fenntartható, stabil és méltányos keretrendszert hozzanak létre, mely a jövőben az összes nagyvállalat megadóztatását biztosítani fogja. Tekintettel arra, hogy ennek a javaslatnak a megvitatása jelenleg is zajlik tagállami szinten, a végleges szabályok elfogadásakor a szabályozás hatályát könnyen ki lehetne terjeszteni a digitális gazdaság adóztatására.

A Bizottság egyúttal rövid távra szóló, gyors megoldást jelentő intézkedések – pl. célzott forgalmi adó és az EU egészére érvényes reklámadó

– bevezetését is mérlegelni fogja. Pillanatnyilag több elképzelés is létezik arról, hogyan lehetne biztosítani a digitális cégek tisztességes adóztatását. Az egyik francia példából táplálkozik, és netes cégek üzleti forgalma (és nem pedig a nyeresége) alapján (de a nyereségadóból levonhatóan) állapítaná meg az adót.

Az elégséges, vagy tényleges minimum adó (a névleges adókulcshoz képest) koncepcióját a franciák és a németek már alkalmazzák, több-kevesebb sikerrel. Egy másik elképzelés értelmében a digitális tranzakciókra vetnének ki adót. Az elsőhöz hasonlóan ez is a bevételek helyett a tranzakciókat célozná. Ennek egyik verziója a forrásadó, amit közvetlenül levonnának, valahányszor egy tranzakcióra sor kerül és az ügyfelek fizetnek a helyben nem bejegyzett, de jelentős üzleti forgalmat lebonyolító digitális cégnek.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×