Tavaly a 4. negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptár hatással kiigazítva) 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előzetes várakozások 2,0%-os bővülésről szóltak, igaz, ez a kiigazítatlan adatra vonatkozó előrejelzés konszenzusa volt. A kiigazítatlan GDP-növekedési adat 1,6%, vagyis a növekedés elmaradt a várakozásoktól. Az előző negyedévhez képest a magyar gazdaság 0,4%-kal teljesített jobban az utolsó három hónapban. Az utolsó negyedév adatait is figyelembe véve 2016 egészében az éves átlagos gazdasági növekedés 1,8% volt.

A negyedik negyedévet a termelő szektorok gyengélkedése jellemezte- írja a Portfolio. A havi termelési volumenekből kirajzolódó kép szerint az ipar ugyan kissé bővült az előző negyedévhez képest, de a teljesítménye így is csak elérte az egy évvel korábbi szintet, vagyis az éves növekedéshez a szektor hozzájárulása nulla körül lehetett. Az uniós források által fűtött építőipar 2016 elején esett egy óriásit, így éves alapon még mindig negatív a hozzájárulása a GDP-hez, negyedéves alapon pedig stagnálás közeli helyzet lehetett. A mezőgazdaságnak jó éve volt tavaly, ugyanakkor az utolsó hónapok agrártevékenységeinek jó része már a jövő évi eredményeknek ágyaz meg, aminek értékét majd a tavaszi, nyári időjárás határozza meg.

A GDP-növekedés húzóereje a lakossági fogyasztás lehetett, hiszen a reálkeresetek dinamikusan bővültek az elmúlt évben.

Furcsa volt a tavalyi év

A 2016-os elég cifra év volt, mert a szökőnapon kívül - a bázisévtől nagyon eltérő eloszlásuk miatt - az ünnepnapok is erőteljesen befolyásolhatták a gazdasági teljesítményt. Ennek szűrése láthatóan nagyon nehézkes volt, a KSH különféle indexei eltérő mértékben húzzák le a nyers számokból kirajzolódó, amúgy sem túl magas GDP-növekedést. Közgazdaságilag természetesen az igazított mutatók a relevánsak, de az előrejelzések jellemezően a nyers adatra készülnek. Ezért amikor az adat meglepetés erejét nézzük, akkor a kiigazítatlan indexszel érdemes összevetni az elemzői konszenzust. Ám amikor a gazdaság teljesítményét önmagában vizsgáljuk, a kiigazított adatsort érdemes nézni.

2016-ban az éves átlagos GDP-növekedés mindössze 1,8% volt, az utóbbi négy év leggyengébb eredménye.

A teljesítményben elsősorban az uniós források visszaesése játszott közre, ami termelési oldalon az építőipart, felhasználási oldalon a beruházásokat vetette vissza nagyon látványosan. Az előzetesen vártnál gyengébben alakult az ipar teljesítménye is, ami így nem jelentett ellensúlyt a fékezőerőknek. Az egyetlen erős növekedési motor a lakossági fogyasztás volt.

Jobb évünk lesz

Az idén biztosan jobb évünk lesz, hiszen az EU-források felpörgése új lendületet adhat a beruházásoknak. A lakossági fogyasztás akár tovább dinamizálódhat, amennyiben a járulékcsökkentéssel, minimálbér-emeléssel megtámogatott, a munkaerőhiány által hajtott bérkiáramlás tovább gyorsul. Az ipartól is jobb eredményt várnak a szakértők a tavaly halvány eredmény után, igaz, az éppen ma megjelent rendelési adatok azt az optimizmust egyelőre nem támasztják alá. Ha mégis látunk itt élénkülést, illetve a mezőgazdaság is jó évet zár, akár a 4%-os növekedés sem elképzelhetetlen. Ugyanakkor egy ilyen előrejelzésnek azért összességében lefelé mutató kockázatai vannak.