A november 15-én közölt első becslés még 2,0 százalékos növekedési ütemet jelzett a második negyedévi 2,8 százalék után. A korábban közölt index revízióját elsősorban a kedvezőbb mezőgazdasági teljesítmény magyarázza - tette hozzá a KSH.

Az előző negyedévhez viszonyítva változatlanul 0,2 százalékkal emelkedett a GDP.

A harmadik negyedévi, 2,2 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,3, az ipar 0,2, a mezőgazdaság 1,0 százalékponttal járult hozzá. Az építőipar 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 2,0 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, a bruttó felhalmozás 0,4 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,2 százalékponttal lassította a gazdaság teljesítményének javulását.

Az ipar hozzáadott értéke 0,8, ezen belül a feldolgozóiparé 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. Az előző negyedévben 3,8, illetve 3,5 százalékos volt a növekedés. A feldolgozóiparon belül a nagyobb súlyú ágazatok közül a számítógép, az elektronikai és az optikai termék gyártás növekedése volt a legjelentősebb. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek teljesítménye is emelkedett, mivel az ipar nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások nem csak ipari, hanem egyéb, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak - jegyezte meg a KSH.

Az építőipar teljesítményének csökkenése mérséklődött a második negyedévi 24,2 százalékosról 11,9 százalékosra.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,6 százalékkal nőtt a második negyedévi 3,3 százalék után. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,1 százalékkal emelkedett (a második negyedévben 7,6 százalékkal), ezen belül a kereskedelem, gépjárműjavítás bővült nagymértékben. Élénkült viszont az előző negyedévi 2,4 százalék után a szállítás, raktározás teljesítménye és 3,0 százalékkal növekedett. Az információtechnológiai szolgáltatások bővülése következtében az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 1,8 százalékkal nagyobb lett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye az előző negyedévi 1,4-ről 0,9 százalékos növekedésre fékeződött. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye harmadik negyedéve csökkent, július-szeptemberben 0,7 százalékkal, mert a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díjának csökkenését a jutalékok és díjak egyenlegének javulása nem tudta ellensúlyozni.

A háztartások tényleges fogyasztása 3,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a második negyedévi 4,9 százalék után. Összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadásának növekedése 5,2 százalékról 4,5 százalékra fékeződött. A magyarok külföldi fogyasztása erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal nőtt.

A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene gyakorlatilag stagnált, 0,1 százalékkal csökkent, a közösségi fogyasztásé 1,6 százalékkal csökkent.

A folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 3,0 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,8 százalékkal esett vissza, ami jóval mérsékeltebb a második negyedévi 19,7 százalékosnál, de árnyalatnyival rosszabb az első negyedévi 7,8 százalékosnál.

Továbbra is döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta a zsugorodást, ami a költségvetési beruházásokat sújtotta inkább. Míg a gép- és berendezésberuházások volumene emelkedett, az építési beruházásoké jelentős mértékben csökkent.

A készletváltozás jóvoltából a bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 1,5 százalékkal emelkedett a második negyedévi 12,4 százalékos csökkenés után.

A fogyasztás és felhalmozás eredményeként a belföldi felhasználás 2,7 százalékkal emelkedett a harmadik negyedévben az előző negyedévi 0,9 százalék után.

A külkereskedelmi egyenleg, a nettó export fékezte a növekedést, mert az import jobban, 5,3 százalékkal nőtt a 4,6 százalékkal bővülő exportnál. Az export a második negyedévi 9,5, az import 8,0 százalékos növekedésről lassított. Az áruforgalomban a kivitel 4,9, a behozatal 5,6 százalékkal emelkedett, a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 3,4, importja 3,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Negyedéves összevetésben a feldolgozóiparban hozzáadott érték 2,5 százalékkal csökkent az építőipari viszont 9,1 százalékkal nőtt, a szolgáltatások teljesítménye 0,6, a mezőgazdaságé 0,7 százalékkal javult a naptárhatással kiigazított adatok szerint.

A felhasználási oldalon a háztartások vásárolt fogyasztása 0,9 százalékkal nőtt a második negyedévvel összehasonlítva, a társadalmi juttatások és a közösségi fogyasztás azonban 0,1, illetve 0,8 százalékkal csökkent. A beruházások volumene 3,7 százalékkal nőtt, a készletváltozás hatását is beleszámítva az összes bruttó felhalmozás 8,6 százalékkal szárnyalta túl az előző negyedévit. Az export jobban, 1,9 százalékkal elmaradt a második negyedévitől, mint az import, amely 0,9 százalékkal mérséklődött - derült ki a KSH jelentéséből.

A bruttó hazai termék negyedik negyedévi alakulásáról 2017. február 14-én közli első becslését a KSH.