eur:
410.55
usd:
391.87
bux:
79822.75
2024. november 25. hétfő Katalin

Dől a pénz Görögországba

Görögországnak nyújtandó mentőcsomag újabb részletének folyósításáról egyeztek meg az eurócsoport pénzügyminiszterei - jelentette be Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa az eurózóna szakminisztereinek luxembourgi tanácskozását követően csütörtökön.

Elmondta: a döntéssel Athén hozzájuthat a számára elkülönített uniós mentőcsomag újabb, 7,5 milliárd eurós részletéhez. Az összeg felszabadítását azzal a céllal hagyták jóvá, hogy a görög kormány két nagy összegű adósságcsomagot tudjon visszafizetni, egyet júniusban a Nemzetközi Valutalapnak (IMF), egy másikat júliusban az Európai Központi Banknak (EKB) - tette hozzá a biztos.

Hónapokig tartó tárgyalások után Görögország és hitelezői május végén zárták le a harmadik nemzetközi mentőcsomag első felülvizsgálatát, amivel megnyílt az út Görögország adósságszolgálatának enyhítése előtt. Az euróövezetet alkotó országok pénzügyminiszterei emellett engedélyezték a következő hitelrészlet, 10,3 milliárd euró átutalását, valamint arról egyeztek meg, hogy abból 7,5 milliárd eurót már június második felében felszabadítanak Görögország számára, azzal a feltétellel, hogy a görög parlament módosítja a nyugdíjakkal, a privatizációval és a nemfizető hitelekkel kapcsolatos, nemrégiben elfogadott törvényeket.

Az elkövetkező hónapokban utalják át az összeg fennmaradó részét, annak függvényében, hogy Görögország hogyan teljesíti az általa vállalt kötelezettségeket.

A csütörtöki tárgyaláson részt vett Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója is, aki az ülés után elmondta: az IMF nem vesz részt görög mentőprogramban.

Kijelentette: a valutalap egyetlen eurót sem tesz a harmadik mentőcsomagba addig, amíg nem lát konkrét európai tervet a hatalmas görög adósságteher jelentős csökkentésére.

Görögország tavaly nyáron állapodott meg a harmadik mentőcsomagról az Európai Bizottság, az EKB és az Európai Stabilitási Mechanizmus képviselőivel. Az IMF, amely részt vett a csomag kidolgozásáról folyó tárgyalásokon és az első két nemzetközi hitelprogramban, korábban azon az állásponton volt, hogy az első felülvizsgálat lezárása után dönt részvételéről a harmadik mentőcsomagban.

Az euróövezeti hitelezők domináns szereplője, Németország a mentőcsomagba az IMF-et is szerette volna hitelezőként bevonni, de a pénzintézet jelenlegi formájában nem tartotta fenntarthatónak a görög adósság törlesztését, ezért csak annak átalakítása esetén hajlandó csatlakozni a hitelezők csoportjához.

Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő testület, az eurócsoport elnöke a luxembourgi tanácskozást követően, az uniós tagságról szóló brit szavazást érintő újságírói kérdésre azt válaszolta: az euróövözet fel van készülve arra az esetre, ha Nagy-Britannia kiválna az unióból.

"Természetesen aggódunk, közelről követjük az eseményeket minden lehetséges forgatókönyvet figyelembe véve" - fogalmazott. "Minden megrázkódtatást képesek vagyunk kezelni" - tette hozzá.

Michel Sapin francia pénzügyminiszter az ülés után kifejtett véleménye szerint, ha Nagy-Britannia kilép az unióból, az elsősorban Nagy-Britannia számára lesz hátrányos.

"Nehézséget jelentene Európa számára, de mindenekelőtt problémát Nagy-Britanniának" - fogalmazott.

A britek egy hét múlva szavaznak országuk uniós tagságáról, és a legutóbbi felmérések azt mutatják, hogy a kilépést pártolók vannak többségben.

Címlapról ajánljuk
„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

„Helyettünk is hős” – Megnyílt a Puskás Múzeum

"A magyar futball öröksége kötelez és muníciót is ad nekünk" – mondta a megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök, Puskás Ferencet a magyar futballisták és minden 10-esek példaképének nevezve, akiről Czibor Zoltán azt mondta: "ha az Öcsi egyszer belerúgott a labdába, abból két gól lett".
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

Az innovációs ökoszisztéma felrázása érdekében új vezetői posztot is bevet az NKFI Hivatal

A Kutatási Kiválósági Tanácsban (KKT) október 1-jétől betöltött elnöki pozíciója mellett az innovációra és tudománypolitikára fordított hazai költségvetési források fő allokátorának számító Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) tudományos társelnöki feladatkörét is ellátja Domokos Péter. Az NKFI Hivatal új vezetői pozíciójáról, illetve a két tisztség együttes betöltésének előnyeiről magát Domokos Pétert, illetve az NKFI Hivatal elnökét, Kiss Ádámot kérdeztük. A páros interjúból kiderül az is, hogy a Domokos Péter szerint miért volt szükség az OTKA átalakítására. A KKT elnöke arról is beszélt, hogy az első ízben meghirdetett Research Grant Hungary program keretében azon dolgoznak, hogy több neves külföldi és külföldön dolgozó kiemelkedő magyar kutatót csábítsanak Magyarországra, akik jövőre hazai intézményekkel közösen fognak kutatási projekteken dolgozni. Az NKFI Hivatal elnöke a K+F-ráfordítások kapcsán azt emelte ki, hogy szemléletválásra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét alapvetően befolyásoló kutatásfejlesztési és innovációs finanszírozás az 1-1,5% közötti GDP-arányos sávból a Budapesti Deklarációban is megfogalmazott 3%-os szintre emelkedjen, és hosszú távon, kiszámíthatóan ott is maradjon, vagy akár a fölé nőjön. Hivatala legfőbb feladatának a költségvetési forrásokból lebonyolított programok és projektek magas színvonalú minőségbiztosítását nevezte. A következő időszak legfontosabb céljának az innovációs szereplők minden eddiginél szorosabb összekapcsolását, valamint az egyetemeken, kutatóintézetekben elért kutatási eredmények szisztematikus felkarolását tekinti. Ezt a munkát támogathatja az eddig öt hazai egyetem mellett létrehozott technológiai transzfercégek (TTC-k) tevékenysége is. Kiss Ádám arról is beszámolt, hogy az NKFI Hivatal még idén meghirdeti a 15 milliárdos keretösszegű nagyvállalati innovációs programot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×