Ezzel megerősítette, hogy belátható ideig lezárult a kamatcsökkentési ciklus, amit a keddi kamatdöntés után a monetáris tanács közleménye is sugallt. Vége a kamatcsökkentési ciklusnak, nincs szükség további lépésre a jelenlegi információk alapján - hangsúlyozta az alelnök. Ha az inflációs célkitűzés elérése indokolja, csak akkor fog lépni a jegybank a kamatkondíciók alakítása terén, ami a finomhangolást, a nem konvencionális eszközök alkalmazását jelenti majd - tette hozzá. A forint árfolyamával kapcsolatban megismételte: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, az árfolyam jelenleg stabil. Az MNB alelnöke szerint továbbra is elérhető a 3 százalék körüli növekedés az idén, ezért "nem, vagy nem nagyon" változtat a növekedési prognózisán a jegybank. Hozzátette: a növekedést erős kettősség jellemzi az idén, az első fél év alacsony növekedési számot hozhat, míg a második fél évben sokkal magasabbat várnak. A GDP bővülését az év második felében segíteni fogja, hogy megnő a kis-és középvállalati és vállalati hitelezés, a lakáshitelezés és az uniós források lehívása is. A növekedési kockázatok között két fő tényezőt említett meg, a Brexitet és a Fed kamatemelését. Megjegyezte, hogy a bérnövekedés az MNB várakozásai fölött alakult, az első negyedévben 6 százalékot meghaladóan nőttek a bérek, ami szintén hat az előrejelzésekre és az inflációra. Kitért arra, hogy a jegybankban elégedettek a budapesti bankközi kamatláb (Bubor) májusi forgalmával amit azért tart fontosnak, mert ez a hitelkamat alapja és eddig az alapkamathoz volt hozzátapadva, a piac így nem működött. Mint mondta, egy nagy likviditással rendelkező, tényleges Bubor-piacot szeretnének látni a jegybankban, azt, hogy a bankok ténylegesen cseréljék egymás között a likviditásukat. Nagy Márton nem zárta ki, hogy ez is egy finomhangolási eszköz legyen a monetáris politikában.
Rémisztő megállapítást tett az észak-koreai diktátor