2025-ben meghaladta a 4000 milliárd forintot a költségvetés kamatkiadása, ez majdnem 10 százalékkal magasabb volt még az előzetes tervnél is, nem sikerült tartani tehát a költségvetésben lefektetett tervet.

Mint Beke Károly, a Portfolio elemzője az InfoRádió megkeresésére elmondta, most már évek óta folyamatosan a kamatkiadások emelkedését látni, új ok nincs is mögötte.

„Még a 2020-as évek elején, amikor az infláció megugrott, akkor láttunk egy nagy emelkedést a kamatkiadások összegében, hiszen akkor magasabb kamatot kellett fizetni a magasabb infláció miatt a befektetőknek, de azóta sem sikerült teljesen visszarendeződnie ennek, tehát folyamatosan emelkedett a nominális kamatkiadás. Még a tavalyi évben is emelkedett 2024-hez képest, és ami az igazán szomorú, hogy 7 év alatt a négyszeresére emelkedett a költségvetés kamatkiadása; 2018-'19-ben nagyságrendileg ezermilliárd forintos tétel volt a költségvetésben, ez emelkedett mostanra 4000 milliárd forint fölé” – részletezte.

Hogy mi ennek a veszélye a magyar gazdaságra nézve, tekintettel arra, hogy több célján többször is változtatnia kellett a kormánynak, arról azt mondta, a veszély folyamatos, hiszen ha egy költségvetésnek nagyságrendileg a GDP 4-5 százalékát el kell költenie csak a kamatokra, akkor nagyon nehéz ennél lényegesen alacsonyabb költségvetési hiányt kihozni, hiszen ahhoz pozitív elsődleges egyenleg kellene, vagyis hogy a kamatfizetések nélküli egyenlegnek többletet kéne mutatnia, de ez nincs így, folyamatos a költségvetési hiány kamatkiadások nélkül is, és még növekszik is.

„Most arra lehet számítani, hogy az idei évben 1 százalék körül lehet az elsődleges hiány, erre jön még rá a GDP-arányosan 4 százaléknyi kamatkiadás. A pozitív dolog talán az, hogy az idei költségvetés tervezete csökkenő kamatkiadásokkal számol, a kormány megint azzal számol, hogy fordulat jön. Egy év múlva visszatérhetünk rá, hogy így történt-e.”

A csökkenő kamatkiadásokhoz az elemző szerint az kell, hogy a lakossági állampapírok jelentős kamatkifizetése lecsengjen, a tavalyi infláció alacsonyabb is volt már végül, 4,5 százalékos. A következő időszak kérdése viszont az lesz, hogy a csökkenő lakossági kamatkifizetést mennyire ellensúlyozza majd az intézményi forintállampapírok folyamatosan növekvő kamatkifizetése. „Ha a kettő kioltja egymást, akkor nehezen tud csökkenni a kamatkiadás” – fejtegette Beke Károly.

A kormány most azzal számol, hogy a tavalyi, nagyságrendileg 1600 milliárd forintról majdnem a felére esik vissza az idei kamatkifizetés, de az elemző szerint kérdés, hogy ez megvalósul-e, valóban ekkora esés lesz-e, vagy esetleg kisebb.

„Viszont az intézményi forintkötvények kamatkifizetése még az idén is 300 milliárd forinttal emelkedik, tehát ez részben ellensúlyozza a lakosságnak kifizetésre kerülő kevesebb kamatot, ezért mondtam azt, hogy ha esetleg a lakosságnál kisebb csökkenést látunk, vagy az intézményi piacon nagyobb lesz a növekedés a vártnál, akkor nagyon nehezen tud csökkenni a kamatkiadás, hiszen akkor az a mínusz 800 milliárd és a plusz 300 milliárd most nagyjából fele részben oltja ki egymást.”

Rámutatott még arra is, hogy a fő kockázat az, hogy ezek a számok, amiket most a 2026-os év kapcsán mondani lehet, az elfogadott költségvetési törvényben szerepelnek, de abban még nem 5 százalékos hiánycél szerepelt az idei évre, vagyis további kérdés az, hogy a megemelt hiánycél hogyan befolyásolja majd a kamatkifizetéseket.

Az intézményi forintpiac nagyrészt a költségvetés hiányát finanszírozza, tehát ott azért lát további emelkedést, mert az elmúlt években viszonylag magas volt a költségvetési hiány, és ez az idén is még magas maradhat. Ha a következő években nem lesz egy jelentős költségvetési kiigazítás, akkor szerinte az intézményi forintkötvények esetében folyamatosan emelkedő adósságra, tehát összegében emelkedő adósságra, és ezzel folyamatosan emelkedő kamatkiadásra kell készülni.