Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Számos ismert közéleti személyiség és politikus neve is feltűnik a pénteken nyilvánosságra hozott Epstein-aktákban.
Nyitókép: X / kushsingh

Magyarics Tamás: az Epstein-ügy egy politikai rögbimeccs

Bár Európában sokakat érdekel az Epstein-ügy, Amerikában leginkább a politikusokat foglalkoztatja, a lakosság számára ez bulvártémának számít – mondta az InfoRádiónak Magyarics Tamás Amerika-szakértő.

Az Epstein-ügy ismét „felizzott”, miután az amerikai kormány 2026 elején mintegy hárommillió oldalnyi iratot hozott nyilvánosságra. A közzététel után azonban botrány tört ki, mert a dokumentumok hiányos anonimizálása miatt közel 100 áldozat és tanú adatai (például e-mail címek, intim fotók) váltak azonosíthatóvá. Az igazságügyi tárca emiatt több ezer fájlt ideiglenesen eltávolított a honlapjáról, hogy javítsa a kitakarásokat.

Magyarics Tamás szerint most elsősorban a demokraták tartják az ügyet a napirenden, ugyanis Donald Trump neve ismételten felbukkan, de az, hogy Bill Clinton neve ott van, az szinte senkit nem lep meg. Más prominens emberek neve is szerepel Bill Gates-től Elon Muskig.

„Az biztos, hogy a Trump-kormányzat nem kezelte jól ezt a helyzetet. Egyrészt először nem akartak nyilvánosságra hozni iratokat, utána ez mégis megtörtént, de úgy, hogy ki vannak törölve bizonyos nevek, dátumok. Nyilvánosságra kerültek például azok a repülési naplók, amelyek rögzítik, hogy Bill Clinton hányszor repült Epstein birtokára, és honnan. Az érintetteknek meg kellene jelenniük a kongresszusi, képviselőházi bizottság előtt, erről most jogi huzavona zajlik. Ez jelenleg egy politikai rögbimeccs” – fogalmazott a szakértő.

Magyarics Tamás arról is beszélt, hogy az egész ügynek gyakorlatilag eddig két igazi kárvallottja volt, mindkettő brit, az egyik András herceg, akit megfosztottak a rangjától és még a királyi rezidenciából is kiraktak. A másik Peter Mandelson, aki épp a napokban mondott le a munkáspárti tagságáról – ő volt gyakorlatilag a Munkáspárt „esze”, elsősorban a Blair-kormányzat idején. Amerikában jelen pillanatban még nincsen komoly áldozat.

Az átlagos amerikai emberek többségét nem érdekli az Epstein-ügy, „amely inkább bulvártéma, amiből a bulvársajtó és a közösségi média bizonyos köreiben jól élnek, de most már egyre inkább a félidős választás köti le az emberek a figyelmét” – vélekedett a szakértő.

Hozzátette: politikai vita folyik Kaliforniában és Texasban a választói körzetek átrajzolásáról, legutoljára Trump azt vetette föl, hogy egységes választási rendszert vezessenek be, ami alkotmányba ütközik.

„Ilyen ügyek inkább foglalkoztatják az embereket. Az Epstein-ügy a híradóknak, a komolyabb híradásoknak az utolsó egy-két szekciójába szorul” – mondta.

Azt nem lehet tudni, hogy Európában milyen további következményei lehetnek a történteknek, de elég sok nevet letakartak. „Tulajdonképpen az Epstein-ügy arra világít rá, hogy a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális elit gyakorlatilag sokszor törvényen felül érzi magát, és olyan előnyöket próbál kihasználni, amelyek félig-meddig törvénybe ütköznek, és úgy gondolják, hogy ők ezeket is meg tudják úszni, mint ahogy elképzelhetően megúsztak sok mindent” – összegezte Magyrics Tamás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×