A MOL magyarországi kommunikációs igazgatója szerint mesterséges és hamis az a párhuzam, amelyet az OMV vont az Európai Bíróság Volkswagen-ügyben hozott döntése és a stratégiai vállalatokról szóló magyar jogszabály között.
Somlyai Dóra közölte: a 10 százalékos szavazati korlátot a MOL-ban nem törvény, hanem a társaság alapszabálya korlátozza.
Az Európai Bíróság szerint az 1960-ban elfogadott német jogszabály korlátozza a tőke szabad áramlását.
Az indoklás főbb pontjai szerint a törvény azért ellentétes az uniós joggal, mert maximum 20 százalékban korlátozza a szavazati jogot egy-egy részvényes számára, mert Németország és Alsó-Szászország tartomány 2-2 tagot delegálhat a cég felügyelő-bizottságába a részesedés mértékétől függetlenül, illetve, mert a Volkswagen közgyűlési határozatainak meghozatalához 80 százalékos többség szükséges, ellentétben a részvénytársaságokról szóló törvény 75 százalékos meghatározásával.
Ez azt jelenti, hogy Alsó-Szászország 20 százalékos szavazati jogával gyakorlatilag minden határozatnál vétójoggal tud élni.
Szakértők szerint ez a döntés az Európai Unió azon törekvését hangsúlyozza, amely az aranyrészvények rendszerének eltörléséről szól, illetve nem támogatja majd, hogy a kormányzatok a tőzsdén jegyzett cégek esetében stratégiai részt tartsanak maguknál.
A német kormány gyorsan meg fogja változtatni a törvényt, így nyilatkoztak az illetékesek, azt egyelőre azonban nem tudni, vajon a jogszabályt teljesen eltörlik, vagy csak módosítanak rajta.
Az uniós döntésnek szakértők szerint vannak magyar áthallásai. A német jogszabály bizonyos vonatkozásaiban hasonlít a magyar parlamentben nemrég elfogadott és október 24-én életbelépett, a "közellátás szempontjából kiemelkedő fontosságú vállalatokról" szóló törvényhez.
Az OMV örül
Az osztrák OMV a döntés megszületése után sietett kimondani, hogy az ítélet szerintük álláspontjukat támogatja a MOL-lal kapcsolatban felvett szavazatijog-korlátoz kérdésében.
Thomas Huemer szerint a német és a magyar jogszabály egyértelműen párhuzamba állítható egymással.
Az európai uniós versenyjog egyik tapasztalt szakértője szerint az európai bírósági ítélet csak megerősítette az eddigi tapasztalatokat, miszerint a luxemburgi testület nem könnyen hagyja meggyőzni magát annak indokoltságáról, hogy egy állam korlátozza a tőke szabad mozgását.
Stephen Kinsella azt mondta: az a lényeg, hogy az érintett állam tudja-e bizonyítani, lényegbe vágó nemzeti érdeke fűződik a külföldiek részvényszerzésének korlátozásához.
A versenyjogász ugyanakkor elismerte, hogy az energiaellátás és az energiafüggőség érzékeny kérdés.
Mindazonáltal hozzátette: nem lesz könnyű bebizonyítani, hogy lényegbevágó nemzeti érdek a főszabályként érvényes tőkemozgási szabadság elvének kivételes korlátozása.Brüsszeli illetékesek nem vontak párhuzamot a Volkswagen ügyben született Európai Bírósági döntés és a MOL-ügy között - emelte ki a Bruxinfo elemzője.
Gyévai Zoltán hozzátette ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság illetékes szóvivője azt mondta: a döntésnek lesznek következményei más ügyekre is, de a MOL-t nem említette külön.
Az Európai Bizottság keresztes hadjáratot indított az olyan jogszabályok ellen, amelyek különleges jogokat juttatnak nagy cégeknek, mert úgy vélik, a tőke szabad mozgását korlátozzák ezek az intézkedések - hangsúlyozta a Bruxinfo elemzője.
A Volkswagen-törvényről azt gondolja az Európai Bizottság, hogy az intézkedés megijeszti, elidegeníti a lehetséges befektetőket - mondta Gyévai Zoltán.
Kifejtette: az Európai Bizottság is beszélt már arról, hogy a gyanú szerint a lex MOL-ként ismertté vált a közellátás szempontjából kiemelkedő fontosságú vállalatokról szóló magyar jogszabály is arra szolgál, hogy távol tartsa a befektetőket.
Gyévai Zoltán szerint a kulcskérdés az, bizonyítani tudja-e az adott kormány, hogy komoly nemzeti érdeke fűződik a részvényesi jog valamilyen korlátozásához, ez a németeknek azonban nem sikerült.
Szerző: Panulin Ildikó