Egy olyan levelet kaptunk, amely szerint az OMV felvásárlási ajánlatot szándékozik tenni a MOL-ra, annak teljes részvénycsomagjára, és ehhez kérte igazgatóságunk támogatását. A menedzsment elemezte ennek az értékét, és nagyon gyorsan arra a következtetésre jutott, hogy üzletileg ennek nincs értelme. Egyrészt nem tekintik barátságos lépésnek, másrészt nem teremt értéket a MOL részvényesei számára, ezért a döntés - egyetértve a menedzsment értékelésével - az volt, hogy az igazgatóság visszautasította ennek a szándéknak a támogatását.

Mikor kelt ez a levél? Az osztrák fél ezt mikor juttatta el önökhöz?

Június 25-én.

Az osztrák fél a sajtóban korábban folyamatosan cáfolta, hogy felvásárlási kísérletről lenne szó. Ezek szerint ez a levél ennek ellentmond?

Ezt nem kívánom kommentálni. Elmondtam, hogy mi volt a levélben és miként foglaltunk állást.

A MOL június 22-én meghirdetett saját részvényvásárlási programja volt-e vagy van-e bármilyen kapcsolatban az OMV felvásárlási kísérletével? Milyen célt szolgált?

Így utólag visszatekintve van kapcsolat, de az eredeti szándék szerint nem volt közte kapcsolat. A programot azért kezdtük el, mert az akvizíciók nem jöttek a tervezett ütemben, ezért nagyon komoly készpénz-mennyiség volt a MOL birtokában, amely bankszámlákon hevert. Ezt a részvényesek év eleje óta folyamatosan kifogásolták, mondván: ez a tőkestruktúra nem előnyös, ez részvényes-értéket rombol. Tehát ha nem tudjuk elkölteni a pénzt értelmesen, juttassuk vissza a részvényeseknek. Ezért kezdtünk előkészíteni egy részvény-visszavásárlási programot. Ez komoly előkészítést igényel, egyik napról a másikra nem lehet eldönteni. Meg kell szervezni az összes technikai feltételt. Persze hozzá kell tennem, hogy így utólag visszagondolva az akció arra is jó volt, hogy lényegesen megemelte a MOL részvényárát, így lehetetlenné tette, hogy olcsón fel lehessen vásárolni a vállalatot. Ez is egy hatás, így van, és abszolút vissza kell utasítanom azt a gyanúsítást, hogy ez részvényesi-érték romboló akció, hiszen akkor ezzel meg lehetne vádolni a világ összes olajcégét, melyek ugyanígy juttatják vissza a felesleges készpénzt a részvényeseiknek, az Exon Mobiltól a BP-ig, a Shell-ig. Tehát ez egy rosszindulatú gyanúsítás, hiszen ez egy bevett módszer a készpénz visszajuttatására a részvényesek számára.Ön úgy fogalmazott, hogy a vásárlást folytatják a jövőben is. Meddig folytatják, illetve mennyit költöttek már idáig részvényvásárlásra?

Eddig 1,5 milliárd dollárt költöttünk részvény-visszavásárlásra, és folytatjuk a programot, be is jelentettük. Hogy meddig folytatjuk, az még egy későbbi döntés kérdése.

Mi lesz a végcél? Szó volt arról, hogy bevonják ezeket a részvényeket. Ez mikor történhet meg?

Nemcsak szó volt róla, hanem kimondottan ez a szándékunk. A következő rendes éves közgyűlésünkön, 2008. áprilisában szándékozunk javaslatot tenni ezeknek a részvényeknek a bevonására. Hogy miért akkor? Azért, mert fenn szeretnénk tartani a MOL rugalmasságát, hiszen akvizíciókat tervezünk, és ott a részvényt lehet fizetőeszközként használni. Amennyiben ez nem jön össze, akkor mindenképpen javaslatot teszünk a bevonásra.

Ha már az akvizíciókról volt szó, ez a saját részvényvásárlás módosítja bármilyen módon az elfogadott ötéves stratégiai tervükben megfogalmazott akvizíciós célokat?

Nem, semmiképpen nem. A MOL nagyon erős pénzügyi alapokkal, erős mérleggel rendelkezik, ez semmiképpen nem gátol meg bennünket abban, hogy tovább folytassuk a kitűzött akvizitív lépéseket.

Ezek pontosan milyen irányúak lehetnek?

Hát nagyon sok irányban dolgozunk. Érdekel bennünket a szerbiai privatizáció, de ugyanígy Oroszországban is tovább tárgyalunk különböző termelőmezők vagy vállalatok megvásárlásán. Nagyon sok irányba mentünk előre annak érdekében, hogy képesek legyünk fenntartható jövedelmezőség mellett növelni a MOL méretét. Hiszen ez a lényeg. Az akvizíció nem a méret növelésére szolgál, hanem arra, hogy a saját jövedelmezőségét fenntarthatóan tudja növelni, értéket tudjon teremteni. Mi nem fogunk sosem túlfizetni akvizitív célokat csak azért, hogy valamit teljesítsünk. Csak akkor, hogyha normális áron, fenntartható jövedelmet hoz a részvényeseknek.Az igazgatóság áttekintette ötéves stratégiai tervüket is. Módosítottak-e bármilyen irányban a növekedési ütemre megfogalmazott céljaikon?

Eddig 2005 óta egyedi bejelentéseket tettünk. Bejelentettük a százhalombattai építkezést, a TVK kisebbségi részvényeinek megvásárlását követő döntéseket, vagy azt, hogy Oroszországban megvettük a Bajtexet - csak éppen nem raktuk össze mindezeknek a lépéseknek a jövedelemtermelő képességnek való együttes kumulatív hatását. Ezt számoltuk végig. Nem új stratégiáról van szó, hanem arról, hogy amit már elértünk, az mit tud hozni, ha netalántán nem lenne további akvizíció. És így is hat és fél százalékos növekedést hozunk ki egy évre, ami nagyon komoly, iparági átlagban is kiemelkedő szám. Ha még emellett tudjuk és akarjuk folytatni az akvizíciókat, akkor efölött tudunk további jövedelmezőségi javulást és növekedést elérni.

Változott-e a külső környezetre vonatkozó előrejelzésük, akár finomítói árrésekre, akár a kőolajárakra vonatkozóan?

Finomítói árrések tekintetében igen, mert lényegesen optimistábbak vagyunk, mint voltunk 2005-ben. Általában az elemzők is osztják ezt a véleményt. Ami a kőolajat illeti, itt megoszlanak a vélemények, van, aki kőolajár-csökkenésről beszél, a mostani 79 dollárról 54 dollárig. Szerintem ez egy nagyon bizonytalan dolog. A MOL számára nagyon fontos a finomítói árrés, hiszen nekünk az fontos, hogy a finomítói jövedelmezőségünk ne romoljon, márpedig úgy tűnik: elemzői konszenzus van abban, hogy az árrés inkább növekszik, mintsem csökken.

Mi volt az oka annak, hogy a MOL Szíriából vásárol most nagyobb tételben kőolajat?

Ennek nagyon egyszerű oka van. Mi már nagyon régen vizsgáljuk azt, hogy miként lehet a gázolaj-kihozatalt növelni a benzin rovására. Ennek egyik eszköze, hogyha olyan kőolajat dolgozunk fel, amely nagyobb gázolaj-hozamot biztosít. Ilyen a Sirian Light, tehát a szíriai könnyűolaj, amit most vettünk meg. Egyedül ennek a segítségével három százalékkal tudjuk növelni a gázolaj-kihozatalt, aminek hihetetlenül nagy értéke van, hiszen gázolajhiány van egész Európában. Tavaly Magyarországon is 17 százalékkal nőtt a gázolajigény, idén is tíz százalékos növekedést várunk. Folyamatosan akarunk feldolgozni nem orosz, hanem arab vagy más országokból származó könnyű, nem kénes kőolajat. Ezáltal gazdasági előnyhöz juthatunk.

Viszont ez a szíriai olaj 1-3 dollárral drágább az orosz olajnál. A magasabb ár és a kinyerhető olaj mennyisége arányban áll egymással?

Arányban áll egymással. Az árkülönbség általában nagyon-nagyon változik, a kereslet-kínálat függvényében hol kisebb, hol nagyobb. Mindenképpen indokolt azonban ezt kifizetni, mert jobb a kihozatal a gázolajra, ami a legértékesebb termék.

Át kell ehhez állítani bármit a százhalombattai finomítóban?

Bizonyos technológiai változásokra szükség van, de ezek minimálisak, tehát nem kerülnek pénzbe. Üzemvitelben kell egy-két módosítást elvégeznünk.

A szíriai olaj alternatívát jelenthet az orosz olajjal szemben?

Nem így gondolkodunk. Mi minden, a Barátság-vezetéken érkező olajat megveszünk, hiszen a finomítónk erre épül fel, ebből tudunk értékes kihozatalt létrehozni, hiszen jó a kénmentesítő kapacitásunk, jó a maradék feldolgozásunk. Tehát Európában a százhalombattai és a pozsonyi finomító van a legjobban arra felkészülve, hogy az orosz kőolajat feldolgozza értékes termékek irányába. Ezt egészítjük ki a másfajta kőolajjal, amely tovább javítja az értékes termékek kihozatalát.

Tehát nincsenek politikai okai?

Nem, ez abszolút nem politikai, ez gazdaságossági kérdés.

Képes kitölteni az európai piacon meglévő gázolaj-hiányt?

Az európai piacon általában tíz-tizenöt millió tonna gázolaj hiányzik. Mi veszünk másfél millió tonna kőolajat egy évben. Ebből következik, hogy ez nem fogja megoldani a helyzetet, viszont jó áron eladható lesz az európai piacokon. Egyébként hozunk be évi nyolcszázezer tonna specifikációt nem elérő orosz gázolajat, amit itt feldolgozunk az európai szabálynak megfelelően, és továbbértékesítünk. Ez tehát egy nagyon jó üzlet, és a MOL erre fel van készülve.

4

Thomas Hümer, az osztrák olajvállalat szóvivője reagálásában elmondta: az OMV valóban küldött egy levelet a MOL vezetésének, amelyben utaltak arra, hogy a két cég hogyan készülhetne fel együtt a térségben várható iparági konszolidációra, ám szerinte a levél nem tartalmazott konkrét felvásárlási ajánlatot.

A levélben az OMV párbeszédre szólít fel a MOL-lal és ez az ajánlat az együttműködés lehetséges formáiról - továbbra is nyitott, mondta a szóvivő az APA hírügynökségnek.

Az OMV szóvivője szerint Mosonyi György reakciója azt jelzi, hogy a cég vezetése - idézzük - "még mindig ragaszkodik az érzelmi megközelítéshez".

A szóvivő ugyanakkor jelezte: az OMV - mint a MOL legnagyobb részvényese - mégis felteszi a kérdést, hogy a MOL jelenlegi stratégiája, a saját részvény vásárlás hosszú távon alkalmas-e arra, hogy a részvényeseknek értéket teremtsen.