Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Az orosz védelmi minisztérium 2024. augusztus 16-án közreadott videójáról készített képen orosz katona Rapira páncéltörő ágyúval tüzel az Ukrajnával határos oroszországi Kurszki területen.
Nyitókép: MTI/AP/Orosz védelmi minisztérium

Ennyi orosz katona kellene most a kurszki hadművelethez

60–70 ezer katonával söpörhetik ki az ukránokat az orosz területekről.

Institute for the Study of War (ISW) szerint, az orosz csapatok továbbra is ellentámadást folytatnak az ukrán előrenyomulás ellen a kurszki térségben, de az orosz hadseregnek a hadszíntér más részeiről további egységeket kell a kurszki térségbe vezényelnie, ha egy olyan erőcsoportot akar létrehozni, amely képes fenntartani egy ellentámadást - írja az Index.

Az ISW továbbra is figyelemmel kíséri az orosz ellentámadásokat a kurszki régióban, de még nem figyelt meg olyan nagyszabású harcokat, amelyek arra utalnának, hogy az orosz erők nagyszabású, összehangolt ellentámadást indítottak volna, amelynek célja az ukrán erők teljes kiszorítása a kurszki régióból – írta közleményében az ISW.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptember 13-án megerősítette, hogy az orosz erők ellentámadást indítottak a kurszki térségben. A Pentagon szóvivője, Patrick Ryder vezérőrnagy szeptember 12-én azt mondta, hogy az Egyesült Államok megfigyelte, hogy orosz egységek „valamilyen ellentámadási” műveletet próbáltak végrehajtani, amit Ryder „marginálisnak” minősített.

Zelenszkij kijelentette, hogy az orosz katonai parancsnokság 60–70 ezer katonát kíván a kurszki térségben összpontosítani, ami lényegesen több, mint az az 50 ezer katona, amelyre amerikai tisztviselők becslése szerint Oroszországnak szüksége lenne ahhoz, hogy kiszorítsa az ukránokat a kurszki térségből.

Egy orosz ellentámadás a kurszki régió visszafoglalására nagy valószínűséggel még több embert és felszerelést igényelne, mint amennyit Oroszország eddig bevetett a térségben – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányaváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×