Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Aleksandar Vucic szerb elnök beszél az V. Budapesti Demográfiai Csúcs résztvevői tiszteletére rendezett díszvacsorán a Magyar Zene Házában 2023. szeptember 14-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Koszovóra vonatkozó intézkedéscsomagot fogadott el a szerb kormány

Belgrád különleges szociális védelem alatt álló területté nyilvánítja Koszovót, és tovább erősíti az ottani szerb intézményeket.

Koszovóra vonatkozó jogi, gazdasági és szociális intézkedéscsomagot fogadott el a szerb kormány a szombati rendkívüli ülésén. Az intézkedések célja a kormány szerint a Koszovóban élő szerbek jogainak megőrzése, ezeket a jogokat ugyanis a belgrádi vezetés szerint veszélyeztetik Albin Kurti koszovói miniszterelnök egyoldalú és erőszakos lépései.

A szombaton elfogadott csomag pontjait egy nappal korábban Aleksandar Vucic köztársasági elnök vázolta fel.

Milos Vucevic szerb miniszterelnök szombaton közölte: Belgrád különleges szociális védelem alatt álló területté nyilvánítja Koszovót, és tovább erősíti az ottani szerb intézményeket, nem engedi meg azok bezárását. Mint mondta: Aleksandar Vucic javaslatára Belgrád ragaszkodik ahhoz, hogy visszaálljon az a helyzet, amely Albin Kurti egyoldalú intézkedései előtt volt.

A szerb köztársasági elnök péntek este öt lépést fogalmazott meg, amelyet Szerbiának a koszovói kérdés rendezését illetően meg kell tennie. Véleménye szerint Szerbia számára nincs jó megoldás ebben a kérdésben, de mindent meg kell tenni azért, hogy megóvják a helyi szerbeket.

A kormány az intézkedéscsomag részeként fogadta el a Koszovóban élő szerbek pénzügyi támogatását, amelynek értelmében az ott élő ötezer munkanélküli és szociálisan veszélyeztetett személy havonta 20 ezer dináros (67 600 forint) támogatást kap, a szerb diákoknak ingyen tankönyveket biztosítanak, havi ötezer dináros (16 900 forint) "uzsonnapénzt" adnak minden óvodásnak, illetve általános- és középiskolásnak, valamint új munkahelyeket nyitnak, és támogatják új lakóházak építését a szerbek számára. A kormány arról is döntött, hogy a Koszovóban élő szerbek létfontosságú nemzeti érdekeinek megvédése érdekében felállítanak egy külön ügyészséget, amely a szerbek alapvető ember jogainak megsértésével és az azokkal történő visszaélésekkel, a vagyonelkobzással, valamint a testi épségük és a méltóságuk veszélyeztetésével foglalkozna.

Emellett a kormány döntést hozott arról is, hogy illegálisnak minősítenek minden olyan szervet és intézményt Koszovó területén, amelyet az egykori szerbiai tartomány egyoldalú függetlenségének kikiáltása után hoztak létre, illetve a döntéseiket is semmisnek tekintik.

A köztársasági elnök bejelentését, illetve a szerb kormány döntését az indokolta, hogy kedden a koszovói rendőrök három szerb férfit megvertek, majd az ezt videóra vevő társukkal együtt előállítottak, ami a belgrádi vezetés szerint sok más pristinai lépéssel együtt azt bizonyítja, hogy az Albin Kurti vezette koszovói kormány el akarja üldözni szülőföldjükről a koszovói szerbeket.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él.

Címlapról ajánljuk
Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Az egyes pénzintézetek előírhatják, hogy ingatlanvásárlásnál mely településeken vehető igénybe a kedvező, 10 százalékos önerő, és adott esetben dönthetnek úgy, hogy ennél magasabb hozzájárulást kérnek az ügyfelektől – mondta az InfoRádióban Garam Dániel. A money.hu hitelszakértője szerint a probléma főleg vidéken és a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében állhat fenn, de a falusi csok igénylése megfelelő alternatíva lehet.

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Sokaknak érződhet úgy, mintha Donald Trump csak most nyerte volna meg a 2024-es amerikai elnökválasztást. A „Trump-tornádó” visszatérése óta eltelt időszak szempillantásnak tűnhet, jóllehet a volt ingatlanmogul már több mint egy éve hivatalba állt, és kormányzata talán már túl is van teljesítménye csúcsán. Erről pedig bő 8 hónap múlva ítéletet fognak mondani az amerikaiak a félidős kongresszusi választáson, ami a törvényhozási többség elvesztésével fenyegeti a republikánusokat. Egyszóval a novemberi szavazás után meglehet, hogy Trumpnak demokrata párti Kongresszussal kell majd viaskodnia ciklusa hátralévő részében, de közben arról sem érdemes elfeledkezni: egy év múlva ilyenkor már javában lökdösődni fognak az elnökjelölt-aspiránsok mindkét oldalon, hogy 2028-ban ők mérethessék meg magukat. Hisz maga Trump is a 2022-es félidős voksolás után pár nappal jelentette be, hogy újraindul. Bármennyire is korainak hat, végigvettük, kik zárhatják le vagy folytathatják a Trump-korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×