Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
334.56
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Aleksandar Vucic szerb elnök beszél az V. Budapesti Demográfiai Csúcs résztvevői tiszteletére rendezett díszvacsorán a Magyar Zene Házában 2023. szeptember 14-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Koszovóra vonatkozó intézkedéscsomagot fogadott el a szerb kormány

Belgrád különleges szociális védelem alatt álló területté nyilvánítja Koszovót, és tovább erősíti az ottani szerb intézményeket.

Koszovóra vonatkozó jogi, gazdasági és szociális intézkedéscsomagot fogadott el a szerb kormány a szombati rendkívüli ülésén. Az intézkedések célja a kormány szerint a Koszovóban élő szerbek jogainak megőrzése, ezeket a jogokat ugyanis a belgrádi vezetés szerint veszélyeztetik Albin Kurti koszovói miniszterelnök egyoldalú és erőszakos lépései.

A szombaton elfogadott csomag pontjait egy nappal korábban Aleksandar Vucic köztársasági elnök vázolta fel.

Milos Vucevic szerb miniszterelnök szombaton közölte: Belgrád különleges szociális védelem alatt álló területté nyilvánítja Koszovót, és tovább erősíti az ottani szerb intézményeket, nem engedi meg azok bezárását. Mint mondta: Aleksandar Vucic javaslatára Belgrád ragaszkodik ahhoz, hogy visszaálljon az a helyzet, amely Albin Kurti egyoldalú intézkedései előtt volt.

A szerb köztársasági elnök péntek este öt lépést fogalmazott meg, amelyet Szerbiának a koszovói kérdés rendezését illetően meg kell tennie. Véleménye szerint Szerbia számára nincs jó megoldás ebben a kérdésben, de mindent meg kell tenni azért, hogy megóvják a helyi szerbeket.

A kormány az intézkedéscsomag részeként fogadta el a Koszovóban élő szerbek pénzügyi támogatását, amelynek értelmében az ott élő ötezer munkanélküli és szociálisan veszélyeztetett személy havonta 20 ezer dináros (67 600 forint) támogatást kap, a szerb diákoknak ingyen tankönyveket biztosítanak, havi ötezer dináros (16 900 forint) "uzsonnapénzt" adnak minden óvodásnak, illetve általános- és középiskolásnak, valamint új munkahelyeket nyitnak, és támogatják új lakóházak építését a szerbek számára. A kormány arról is döntött, hogy a Koszovóban élő szerbek létfontosságú nemzeti érdekeinek megvédése érdekében felállítanak egy külön ügyészséget, amely a szerbek alapvető ember jogainak megsértésével és az azokkal történő visszaélésekkel, a vagyonelkobzással, valamint a testi épségük és a méltóságuk veszélyeztetésével foglalkozna.

Emellett a kormány döntést hozott arról is, hogy illegálisnak minősítenek minden olyan szervet és intézményt Koszovó területén, amelyet az egykori szerbiai tartomány egyoldalú függetlenségének kikiáltása után hoztak létre, illetve a döntéseiket is semmisnek tekintik.

A köztársasági elnök bejelentését, illetve a szerb kormány döntését az indokolta, hogy kedden a koszovói rendőrök három szerb férfit megvertek, majd az ezt videóra vevő társukkal együtt előállítottak, ami a belgrádi vezetés szerint sok más pristinai lépéssel együtt azt bizonyítja, hogy az Albin Kurti vezette koszovói kormány el akarja üldözni szülőföldjükről a koszovói szerbeket.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Jelentősen lelassult a magyarországi üzlethálózat évtizedek óta tartó zsugorodása, 2026 első félévében ugyanis 862 bolttal lett kevesebb, ami napi átlagban 4,7 üzletet jelent. Ez töredéke a 2023-as ütemnek, amikor naponta átlagosan több mint 25 bolt tűnt el. Június végén összesen 97 364 üzlet működött az országban, a fogyás az élelmiszerboltoknál és a nem élelmiszer jellegű kereskedelemben is mérséklődött. A legnagyobb vesztesek a zene- és videofelvételeket, a könyveket és a ruházati termékeket árusító szaküzletek, amelyeket az online kereskedelem és a digitális szolgáltatások szorítanak vissza. Miközben a boltok száma drasztikusan csökkent, az átlagos üzletméret két évtized alatt 70 százalékkal nőtt, így a teljes kereskedelmi alapterület alig változott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×