Tíz vadonatúj SUV-ból kilenc megbukott az automatikus vészfékrendszer (AEB) tesztjén az amerikai Insurance Institute for Highway Safety (IIHS) által végzett próbákon - írja a Consumer Reports nyomán a kozlekedesbiztonsag.kti.hu.

Az AEB, amely az EU országaiban július 7. után

kötelező alaptartozéka lesz minden újonnan forgalomba helyezett személygépkocsinak, arra szolgál, hogy automatikusan fékezzen, ha akadályt észlel a jármű előtt, és ezzel elkerülje vagy minimalizálja az ütközést.

A rendszert az IIHS 2013 óta teszteli, ám most nagyobb sebességnél a korábbiakhoz képest. Így reagáltak a legújabb közlekedésbiztonsági adatokra, elvégre életszerűbb olyan körülmények között vizsgálni ezeket, amikor a legvalószínűbb a halálos vagy életveszélyes sérüléssel járó baleset.

A vizsgált járművek többsége Európában is forgalmazott VW, Ford, Toyota, Honda gyártmányú közepes méretű SUV volt. Az autók (egy Subaru-t kivéve) nem reagáltak elég gyorsan a hirtelen felbukkanó akadályra országúti, azaz 50-70 km/h-ás tempónál. Ha városon belüli, parkolási manőverek közben vizsgálták a vészfék rendszereket, akkor sokkal jobb eredményt értek el. Csakhogy a súlyos balesetek túlnyomó része magasabb sebességnél történik meg.

Ezek az adatok nem sok jót jelentenek az európai felhasználók számára, hiszen az EU új járműbiztonsági rendeletének (GSR) előírásait úgy vezetik be két hónap múlva, hogy a kötelezővé tett berendezések nem mindegyike működik megbízhatóan - jegyzi meg a portál.

A legtöbb vitát és tiltakozást az intelligens sebességszabályozó, Intelligent Speed Assist (ISA) váltotta ki.

A koncepció szerint az intelligens sebességszabályozó aktívan figyeli a sebességet, az aktuális korlátozásokat, és ha túllépést érzékel, akkor lassításra készteti a járművezetőt, azaz figyelmezteti, ha túllépné a sebességhatárt. Eredetileg úgy akarták bevezetni a rendszert, hogy aktívan gátolja is meg a sebességtúllépést, azonban végül ez nem valósult meg.

Szintén vitákat váltott ki az a felvetés, hogy a sofőr minden indítás előtt egy beépített alkoholmérőn tesztelje józanságát. Ha a szonda alkohol jelenlétét regisztrálja, a jármű nem indul el. A beindítást megakadályozni képes alkoholszonda beszerelése egyelőre nem kötelező, a szabálymódosítás jelenleg csupán szabványosított interfész meglétét követeli meg, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben beszereljék a járművekbe az indításgátló alkoholszondát.

A járművezető fáradékonyságát és figyelmét érzékelő figyelmeztető rendszer pedig nyomon követi, hogy a sofőr mióta vezet, és ha szükséges, javasolja, hogy vonuljon pihenőre.

Mint írják, az EU ingoványos talajra lépett a fekete doboz kötelezővé tételével, amellyel folyamatosan rögzíthető a közlekedő járművek minden fontosabb adata. Az adatrögzítővel utólag bármikor, így akár egy baleset után is kiolvashatóak lehetnek a baleset körülményeire vonatkozó adatok, mint például a sebesség, a fék működtetésére vonatkozó adatok, a hosszirányú és keresztirányú lassulás értékei, a koordináták, és a baleseti vészhívó adatai (utasok száma, légzsákok nyitása stb.). A törvényhozók óvatosságát mutatja, hogy a bevezetést 2029-re halasztották.

Az intelligens járműbiztonsági rendszerek működése egyes esetekben jól érzékelhető a vezető számára, például a sávban tartó asszisztensek egy része finoman, más része kissé darabosan avatkozik közbe - ezeket a sofőrök gyakran induláskor kikapcsolják. De vannak olyan rendszerek, amelyek csak akkor lépnek működésbe, ha vészhelyzet van - teszik hozzá.