Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Forrás: Pixabay

Új törvényjavaslat kerülhet a parlament elé: véget vetnének a hangos zenének a koncerteken

Hallásromlással fenyegeti a fiatalokat a zenés rendezvények többsége, ezért a szakma törvényi szabályozást sürget. Hacki Tamás fül-orr-gégész, foniáter azt mondta az InfoRádióban, hogy többek közt a jegyeken is jelezni kellene, milyen zajkategóriába esnek a koncertek, melyek alatt mérni kellene a hangerőt a szakember szerint.

Az egymást követő fiatal generációk hallása egyre rosszabb – mondta az InfoRádióban Hacki Tamás fül-orr-gégész. Mint fogalmazott, egyes fiatalok és felnőttek „úgy rontják a hallásukat a szabadidejükben, ahogy csak akarják”. A foniáter szerint emiatt szigorúbb szabályozásra lenne szükség, és ennek érdekében immár tíz éve folyamatosan egyeztet a fül-orr-gégészeti klinikákkal a Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága, valamint a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat.

Az elmúlt évtizedben kidolgoztak egy komplett szabályozási rendszert, és szeretnék, ha a parlament elé kerülnének a javaslataik.

Jelentős problémáról van szó, melynek negatív következményei is lehetnek, ugyanis a zajártalom okozta halláskárosodás maradandó. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb fogyatékosság a világon.

Hacki Tamás hozzátette: a kedvezőtlen folyamat visszafordítható, de csak akkor, ha az adott személy még nincs kitéve folyamatos zajártalomnak. Azonban figyelmeztetett: minél többször hallgatunk nagyon hangos zenét valamilyen zenelejátszó eszközön vagy rendezvényen, annál nagyobb az esély arra, hogy kumulálódnak a zajártalmak, ami

a legrosszabb esetben a hallószervünk végérvényes károsodásához is vezethet.

Az egyetemi tanár úgy véli, a szervezőknek plakátokon, az interneten, valamint a jegyeken is fel kellene tüntetniük, hogy milyen zajkategóriába esik a zenés rendezvényük, amely alatt a foniáter szerint folyamatosan mérni kellene a hangerőt. Az emberek az ilyen figyelemfelhívó eszközök révén pontos képet kaphatnának arról, hogy káros-e számukra az éppen tapasztalt hangerő.

Hacki Tamás tájékoztatása szerint a törvénytervezet zaj-, idő- és korosztályi kategóriákat írna elő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×