Délnyugat felől csapadékzóna érkezik, amelynek jellemző halmazállapota kezdetben eső lesz, de a Dunántúlon már helyenként napközben ónos eső is előfordulhat. Kiemelten a Dunántúli-középhegység térségében (főleg Bakony) nagyobb mennyiségű ónos csapadék is eshet (1-3 mm). Este a Dunakanyar, Budai-hegyek, Nógrád, illetve Mátra térségében lehet számítani átmeneti ónos esőre – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Estétől nyugat felől a csapadék halmazállapota egyre inkább havazásba vált, tartós havazás kezdődik a Dunántúlon. Szerda estig a legnagyobb mennyiség előzetes számítások alapján a Bakony–Mecsek vonalában hullhat, a magassággal felfelé haladva egyre vastagabb hótakaró valószínű. Síkvidéken a kevéssel fagypont fölötti hőmérsékletnek köszönhetően általában 5–15 centiméter vizes (tapadó) hóréteg jöhet össze, de a Somogyi-dombság, a Dunántúli-középhegység, kiemelten a Bakony 300 m feletti részein, ahol végig fagyhat, akár 20-30 centi vastag hóréteg is kialakulhat.
A szerda esti órákban a csapadék súlypontja a középső országrészre – beleértve a főváros térségét is – helyeződhet, ott is havazás kezdődik, melyből szerda éjfélig lepel–7 centis olvadozó hóréteg összegyűlhet. A magasabban fekvő részeken, például a Budai-hegyekben ennél jóval nagyobb, akéár tízcentit is meghaladó mennyiség is lehullhat.
Az OMSZ szerdára narancssárga riasztást adott ki Veszprém vármegyére, de másik tíz megyében is citrom színű figyelmeztetés lesz érvényben. Csütörtökre már hófúvárs veszélyére is figyelmeztetnek a meteorológusok.
Az Időkép előrejelzése szerint a tartós havazás következtében az ország nyugati, északnyugati felén/kétharmadán megmaradó hótakaró fog kialakulni. A Dunántúlon nagy területen hullhat 10-20 centiméternyi friss hó, de különösen a Bakonyban 20-30, néhol akár 30 centiméternél is több összejöhet csütörtök reggelig. A fagypont körüli hőmérsékletben többnyire vizes, tapadó hóréteg kialakulására lehet számítani, ez alól kivételt a magasabb hegycsúcsok képezhetnek, ahol fagypont alatt marad a hőmérséklet. Emiatt a faágak a rájuk rakódó hó miatt könnyedén letörhetnek, ha tehetjük, inkább kerüljük a fák alatti parkolóhelyeket!
Ekkora hó 1987-ben volt Budapesten. Akkor csaknem egy hétre leállt a forgalom a fővárosban. Annak az időjárásnak is az volt az érdekessége, hogy a déli országrészben, Kecskeméttől délre alig volt hó.
Az elmúlt 40 év alatt 15 napról 11 napra csökkent a havas napok (amikor legalább 1 cm hó hullott) éves száma, azonban a csökkenés pont az elmúlt 10 évben lett látványosabb. Országos átlagban utoljára 2013-ban volt példa az egész országot érintő nagy havazásra - írja a masfelfok.hu.
Aszakoldal még hozzáteszi, hogy a legtöbb nagy havazás 1999-ben fordult elő: országos átlagban több mint 3 napig tartott.
