A Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke, Halmy Eszter az InfoRádiónak azt mondta: az elhízás a magas vérnyomáshoz és cukorbetegséghez hasonlóan krónikus betegségnek tekinthető. A szakember hozzátette: a felnőtt magyar lakosság csaknem egyharmada számít elhízottnak, világszerte – a túlsúllyal rendelkezőkkel együtt – pedig csaknem hárommilliárd embert érint ez a probléma.

"A túlsúly az elhízást megelőző állapot: ez még nem jelent akkora veszélyt és visszafordítani is könnyebb, hogy ne alakuljon ki belőle elhízás. Az elhízást viszont már krónikus, visszatérő és súlyosbodó betegségként tartjuk nyilván, amely ráadásul előszobája sok további krónikus betegség kialakulásának. Ezek közül a legjelentősebbek a kettes típusú diabétesz, a hipertónia, egyes szívbetegségek, egyes daganatos betegségek, a zsírmáj, illetve lipideltérések. Gyakorlatilag nincs szervrendszer, amelyre nem terjed ki az elhízás hatása" – mondta el Halmy Eszter.

Sok hajlamosító tényező van

Az elhízás genetikai tényezők, hormonális eltérések vagy a táplálékfelvétel szabályozási zavara, illetve magatartási tényezők miatt alakulhat ki. A környezeti hatások is szerepet játszhatnak kialakulásában, de alapvetően két nagy faktor felelős a kialakulásáért a szakértő szerint: a túlzott mennyiségű energiafelvétel, illetve a napjainkban jellemző inaktivitás.

"Az energiaháztartásunk, energiamérlegünk felborul, megkezdődik az energiaraktározás. Negyven évvel ezelőtt naponta mintegy 500 kilokalóriával kevesebbet fogyasztottunk, és azóta mintegy öt órával többet ülünk. Így nagyon könnyű elképzelni, hogy az elhízás kialakulásának alapvetően ez a két tényező az oka, így a megelőzésben is erre kell figyeljünk: bármilyen okból alakult ki az elhízás, ezzel a két fő tényezővel és az életmód további tényezőivel tudunk a helyzeten segíteni" – mondta el.

Több mozgás, kevesebb étel kell

Az elhízás megelőzésére és mértékének csökkentésére elsődlegesen kevesebbet kalóriát érdemes bevinni, utána az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás elveinek figyelembevételével finomíthatunk a helyzeten, de mindenképpen az energiabevitel megszorítása a cél.

Mindenkinek aktívabb életet kell folytatnia,

fizikai aktivitását napról napra növelve életkorának és egészségügyi állapotának megfelelően.

A szakember szerint ma már az is ismert, hogy fontos az, hogy pihentető alvásban legyen részünk, és az is, hogy a napi stresszt hogyan vezetjük le. Nem hanyagolható el az sem, hogyan alakítjuk ki az életrendünket, hiszen ha nem folytatunk rendszeres életvitelt, hanem eltérő időpontokban táplálkozunk, az kedvezőtlenebb hatásokat mutat.

Halmy Eszter szerint az elhízás önmagában krónikus betegségnek tekinthető ugyanúgy, mint a hipertónia vagy a diabétesz, és ennek megfelelő gondozást igényel.

"A kezelés hosszú távú, rendszeres kontrollt igényel: már az is előrelépést jelent, hogy ha tudjuk tartani a testsúlyunkat és nem növekszik tovább. Az első kilogrammoknál kell odafigyelni, mert akkor még lényegesen könnyebb a kedvezőbb állapotot kialakítani" – mondta el.

Nagyon sok az érintett itthon is

Hazánkban a felnőtt lakosság egyharmada tartozik az elhízott kategóriába: ez a harmincas érték fölötti testtömegindexet takarja. Egy másik harmad túlsúlyos: a gyakorlat az, hogy ebből hosszú távon elhízás alakul ki.

"Ha egy túlsúlyos állapothoz hasi típusú elhízás társul – ez azt jelenti, hogy a haskörfogat férfiaknál 102 centiméter felett, nőknél 88 centiméter felett van –, az már igencsak veszélyeztető tényező, A túlsúly és a hasi típusú elhízás is hajlamosít további krónikus megbetegedésekre" – figyelmeztetett Halmy Eszter.

A szakember szerint évi 30-50 dekagrammot tekinthetünk élettani súlygyarapodásnak: efölött már az elhízás veszélyéről beszélhetünk.

"2010-ben tűzte ki a WHO célul, hogy 2025-re állítsuk meg az elhízás növekvő trendjét: a jelenlegi vizsgálatok szerint a világban egyetlen ország sem fogja tudni teljesíteni ezt az elvárást, mert mindenütt növekszik a trend. Világszerte mintegy 800 millió elhízott van, a túlsúllyal együtt közel 3 milliárd embert érint ma a probléma. 2030-ig milliárdra is emelkedhet a szám: mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti a probléma" – mondta el.