Infostart.hu
eur:
365.79
usd:
328.48
bux:
147396.47
2026. október 29. csütörtök Nárcisz
München, 2011. október 27.A világ legkisebb ébresztőóráit gyártó Carlton egyik alkalmazottja minivekkerekkel takarja el szemét a dél-németországi Münchenben 2011. október 27-én, hogy az óraátállítás napjának közeledésére figyelmeztessen. Európa országai a hónap utolsó vasárnapjára, az október 30-ra virradó éjszaka térnek vissza a téli időszámításhoz. (MTI/EPA/Andreas Gebert)
Nyitókép: Andreas Gebert

Miért kell még mindig átállítanunk az órát?

2019-ben az EU-ban eldőlt, hogy le kell táborozni az eredeti téli vagy a jelenlegi életvitel mellett kényelmesebbnek tűnő nyári időszámítás mellett. Az állítgatástól – amely most vasárnap jön – idén még biztos nem búcsúzunk el.

Szombatról vasárnapra virradóra egy órával kevesebbet alhatunk, "cserébe" vasárnaptól egy órával tovább lesz este világos és reggel sötét. Akik szeretik a "rendet", éjjel 2-ig fennmaradnak, és az összes otthoni időmérőjüket "átoperálják" egy órával későbbre, a nyári időszámításra.

A nyári időszámítás jelenleg a világ országainak valamivel több mint a felében egységesen elfogadott módszere azon alapul, hogy ha

a lakosság szokásos ébrenléti ideje közel fedi a természetes világosság idejét

egy nap, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni.

Az áramfogyasztásban jelentkező megtakarítás a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben, szolgáltatóknál és a díszkivilágításnál is masszívan jelentkezik.

De hogy találták ki ezt és mikor lesz ennek vége, miközben egyre több tudományos adat szól arról, hogy az emberi szervezetet mennyire terheli meg az évi kétszeri átállás?

Az óraátállítás szükségességét egyes források szerint Benjamin Franklin – az Egyesült Államok alapító atyja – felvetette már 1784-ben, de terve csak a XX. században termékenyült meg, 1916-ban a világon elsőként Amerikában állítgatták át az órát évi kétszer, energiatakarékossági okokból (ismert: az eredeti időszámítás a téli). Ez a "járvány" folyamatosan terjedt, Magyarországra is eljutott (1954), igaz, volt egy olyan időszak, amikor nálunk szünetelt az állítgatás (1958–1979). Az EU-ban 1997-ben egységesült az óraátállítás rendszere. 2019 tavaszán az unió úgy döntött, kiszáll ebből a "tili-toliból", a tagállamokra bízva, hogy a téli vagy a gyári időszámítást választja-e.

Magyarország még nem döntött, de kormányzati megnyilatkozások alapján hazánk elbúcsúzhat az eredeti időszámítástól, és a nyárihoz csatlakozhat, hogy mikor, nem tudni.

A dologból lehet némi kavarodás, Szlovákiában a téli valószínűsíthető, így a változás után nem kelet, hanem észak felé lesz egy óra különbség, fixen. Oroszország 2011-ben búcsúzott el az átállítástól, és vállalta a továbbiakban a nyári időt, de csak három évre, utána átpártolt a télihez.

Közben egyébként Amerikában is változtak a szabályok, legutóbb 2007-ben hosszabbították meg a nyári időszámítást egy hónappal, hátha nyernek még ezzel is valamennyit.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában a költségvetésről: a tervek jók, de van több nagy kockázat

Elemzők az Arénában a költségvetésről: a tervek jók, de van több nagy kockázat

Koherensek a számok a 2027-es költségvetésben – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az MBH Elemzési Centrum igazgatója és az Erste vezető elemzője. Árokszállási Zoltán szerint az inflációs célkitűzés tűnik optimistának, míg Nyeste Orsolya úgy véli, hogy bevételi oldalról a legnagyobb kockázat az, ha a GDP alatta marad a tervezettnek a bizonytalan globális környezet miatt.

Spanyol vasúti tragédia – újabb információk a „megmagyarázhatatlan emberi hiba” okáról

Emberi mulasztás okozta Spanyolországban a 69 áldozatot követelő szerdai vasúti tragédiát, erre utalnak a diszpécserek és a vonatvezető között zajlott beszélgetések felvételei. Csütörtökön tüntetések voltak Madridban, az esetnek következményei lehetnek a miniszterelnök kormánya számára is az előre hozott választások küszöbén.
inforadio
ARÉNA
2026.10.29. csütörtök, 18:00
Thaisz Miklós
a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezetője
Cseh miniszterelnök Magyar Péter mellett állva: abszurdnak tartom, hogy Magyarországnak napi egy milliós bírságot kell fizetnie

Cseh miniszterelnök Magyar Péter mellett állva: abszurdnak tartom, hogy Magyarországnak napi egy milliós bírságot kell fizetnie

Lezajlott az első közös cseh-magyar kormányülés, ami után sajtótájékoztatót tartott Andrej Babis cseh és Magyar Péter magyar miniszterelnök. Babis a V4-ek együttműködésének fontosságáról beszélt, különösen a hét éves uniós költségvetés elfogadása előtt. Magyar Péter tavasszal újabb kormányülésre invitálta cseh kabinetet, és hangsúlyozta, folyamatosak az egyeztetések a két kormány miniszterei közt. Konkrét területként a régiós, például a Budapest és Prága közti vasúti összeköttetések fejlesztését jelölte meg, erre próbálnak uniós támogatást is szerezni. A tájékoztató jó hangulatban zajlott, Babis egy ponton azt mondta: "nem tudom, miben nincsen összhang köztünk".

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×