Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
München, 2011. október 27.A világ legkisebb ébresztőóráit gyártó Carlton egyik alkalmazottja minivekkerekkel takarja el szemét a dél-németországi Münchenben 2011. október 27-én, hogy az óraátállítás napjának közeledésére figyelmeztessen. Európa országai a hónap utolsó vasárnapjára, az október 30-ra virradó éjszaka térnek vissza a téli időszámításhoz. (MTI/EPA/Andreas Gebert)
Nyitókép: Andreas Gebert

Miért kell még mindig átállítanunk az órát?

2019-ben az EU-ban eldőlt, hogy le kell táborozni az eredeti téli vagy a jelenlegi életvitel mellett kényelmesebbnek tűnő nyári időszámítás mellett. Az állítgatástól – amely most vasárnap jön – idén még biztos nem búcsúzunk el.

Szombatról vasárnapra virradóra egy órával kevesebbet alhatunk, "cserébe" vasárnaptól egy órával tovább lesz este világos és reggel sötét. Akik szeretik a "rendet", éjjel 2-ig fennmaradnak, és az összes otthoni időmérőjüket "átoperálják" egy órával későbbre, a nyári időszámításra.

A nyári időszámítás jelenleg a világ országainak valamivel több mint a felében egységesen elfogadott módszere azon alapul, hogy ha

a lakosság szokásos ébrenléti ideje közel fedi a természetes világosság idejét

egy nap, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni.

Az áramfogyasztásban jelentkező megtakarítás a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben, szolgáltatóknál és a díszkivilágításnál is masszívan jelentkezik.

De hogy találták ki ezt és mikor lesz ennek vége, miközben egyre több tudományos adat szól arról, hogy az emberi szervezetet mennyire terheli meg az évi kétszeri átállás?

Az óraátállítás szükségességét egyes források szerint Benjamin Franklin – az Egyesült Államok alapító atyja – felvetette már 1784-ben, de terve csak a XX. században termékenyült meg, 1916-ban a világon elsőként Amerikában állítgatták át az órát évi kétszer, energiatakarékossági okokból (ismert: az eredeti időszámítás a téli). Ez a "járvány" folyamatosan terjedt, Magyarországra is eljutott (1954), igaz, volt egy olyan időszak, amikor nálunk szünetelt az állítgatás (1958–1979). Az EU-ban 1997-ben egységesült az óraátállítás rendszere. 2019 tavaszán az unió úgy döntött, kiszáll ebből a "tili-toliból", a tagállamokra bízva, hogy a téli vagy a gyári időszámítást választja-e.

Magyarország még nem döntött, de kormányzati megnyilatkozások alapján hazánk elbúcsúzhat az eredeti időszámítástól, és a nyárihoz csatlakozhat, hogy mikor, nem tudni.

A dologból lehet némi kavarodás, Szlovákiában a téli valószínűsíthető, így a változás után nem kelet, hanem észak felé lesz egy óra különbség, fixen. Oroszország 2011-ben búcsúzott el az átállítástól, és vállalta a továbbiakban a nyári időt, de csak három évre, utána átpártolt a télihez.

Közben egyébként Amerikában is változtak a szabályok, legutóbb 2007-ben hosszabbították meg a nyári időszámítást egy hónappal, hátha nyernek még ezzel is valamennyit.

Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×