A Szentírás legelején, a Teremtés könyvében azt olvassuk, hogy „Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert”, vagyis a testben létező ember már évezredek óta úgy gondolja, hogy testében van valami hasonlatosság Istenhez, még ha ez el is van rejtve. Olyan titok ez, amely a megismerésre hív – mondta Nyéki Kálmán atya.
Az Újszövetségben János evangéliuma a teremtés könyvére utal, amikor megfogalmazza azt a meglepő kijelentést, hogy az Ige, vagyis Isten testté lett. „Az Ige testté lett és miköztünk lakozott. A mai kultúrában, amikor a test mindenek felettinek tűnik, jó lenne megszüntetni a megosztottságot, ami a test és a lélek külön létezését hirdeti.
Nyéki Kálmán kitért arra is, hogy ugyancsak az Evangéliumban olvassuk, hogy Jézus a feltámadása után együtt eszik a tanítványokkal és felhívja a figyelmüket, hogy „a szellemnek nincs húsa és csontja, de nekem van, tapintsatok meg!” Tamás apostol, a hitetlenkedő tanítvány is erre hivatkozik, „ha nem látom a kezén szegek nyomát, ha kezemmel nem tapintom oldalát, én nem hiszek.” De eljön a többiekkel imádkozni és amikor megjelenik nekik Jézus (a zárt ajtók ellenére), felszólítást kap, hogy „tedd ide a kezedet oldalamba”, megteszi és felkiált: „Én Uram, Istenem!” Ez tehát a Jézussal való találkozás, ami egy testi valóságban történik.
Egy másik kérdéskör, amit még szeretne előhozni a pálferis nagyböjti lelkinapon, az az imádság. Húsvétra készülünk, ami a keresztények legnagyobb ünnepe. Különös Húsvétra, mert többségünk nem fog tudni részt venni személyesen a templomi szertartásokon. Ezért is talán még fontosabb, hogy elmerüljünk otthon Isten csendjében, hogy otthonaink az imádság házává legyenek.
Kálmán atya szerint a csend forrásaivá kell válnunk. Testünk a csend forrása. A zaj kívülről hatol be életünkbe. A szívünk mélyén Isten csendje honol.
A füleink valójában hangtölcsérek, de fordítva: Isten csendjének forrásai a világban.
Amikor meghallgatunk valakit, amikor odafigyelünk a másikra, valójában a szívünk felel a másik szívére a fülünkön keresztül. Nem csak látni lát jól a szívével az ember, hanem hallani is csak így tudunk jól. Jól csak a szívével hall az ember!
A test és a lélek egysége fontos meghívás számunkra. Amikor valaki beteg, sokkal jobban megkísérti a depresszió, vagy érzi azt, hogy egyedül van. Az egyedüllét azonban eredeti tapasztalata az embernek. Fontos észrevenni, hogy vannak mellettünk más emberek is, ami segíthet kivezetni a betegségből. Kálmán atya szerint, ha szembe is kell néznünk a betegséggel, akkor is tudjunk egymás segítségére sietni testben és lélekben.