Infostart.hu
eur:
379.01
usd:
321.7
bux:
125315.16
2026. február 24. kedd Mátyás
Ládát pakolnak dolgozók a Szende Pince szüretén a palkonyai Irsai Olivér szőlőültetvényen 2020. augusztus 14-én.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Kedvelt szőlőfajták szorulnak vissza Magyarországon a jövőben

Teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre a 21. század végére, a borászok dolgát azonban az extrém időjárási jelenségek gyakoriságának növekedése is nehezíti – figyelmeztet Buzási Attila regionális és környezetgazdász, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa.

Aggodalomra lehet és van is ok, ám a pánikra és a borágazat temetésére nincs. A borászatok már elkezdték a felkészülést itthon is, változóban van a termesztett szőlőfajták összetétele.

Míg egyes szőlőfajták, például az olaszrizling, a kadarka vagy a hárslevelű termelése sokkal bizonytalanabbá válik, a vörösborok esetében a minőség és a versenyképesség javulásával is lehet akár számolni. De ehhez is szükség lesz alkalmazkodásra, egyebek között új fajták bevonására, különböző klónok használatára, új dűlők kialakítására – hangsúlyozza az éghajlatváltozás hatásait bemutató https://masfelfok.hu weboldalon szerdán közzétett bejegyzésében a szakember.

Buzási Attila szerint a magyar fogyasztóknak meg kell szokniuk, hogy

az időjárási szélsőségekből adódó veszélyek és befolyásoló tényezők miatt nem várhatnak el konstans minőséget, ízélményt és mennyiséget a hazai borászoktól.

A közép-európai régióra vonatkozó éghajlati előrejelzések masszív felmelegedést, illetve a csapadékeloszlás változékonyságát, a lehulló csapadék intenzitásának növekedését emelik ki. Ezek mind erősen befolyásolják a szőlő fejlődését és az elkészült bor minőségét, élvezeti értékét. A klímamodellek a század végéig drámai változásokat jeleznek előre – mutat rá a kutató.

Már harminc év múlva is drasztikus lesz a változás

A bejegyzés emlékeztet arra, hogy a szőlőtermesztésben nagy fontossággal bír a Huglin-index, melynek segítségével megállapítható, hogy a vegetációs időszak alatti átlaghőmérséklet, a napi maximum hőmérséklet és a földrajzi szélességet figyelembe vett hőösszeg szerint melyek az adott területen termeszthető fajták. Ezt az indexet három klímamodellen futtatva látható, hogy a század közepére nagyrészt, a század végére pedig teljes egészében mediterrán körülmények várnak a magyar bortermelőkre.

Buzási Attila figyelmeztet arra is, hogy a klímaváltozás nem egyenlő a felmelegedéssel, sokkal inkább az extrém időjárási jelenségek gyakoriságának növekedésén keresztül ragadható meg. Ide tartoznak akár a tavaszi fagyok vagy a villámárvízi elöntések is, amelyek jelentős negatív következményekkel járnak az ültetvényekre.

A termelők az emelkedő hőmérséklet miatt szerte Európában magasabb cukortartalmú szőlőszemekkel dolgoznak, ami magasabb alkoholfokot eredményez.

"Elkezdődik tehát egy nagyon vékony pallón futó mutatvány: az elkészített borokban alapvetően az egyensúlyt keressük, az alkohol, a sav és az aromák egységét. Mindemellett a fogyasztók az utóbbi években a könnyebb, gyümölcsösebb karakterű borokat keresik, amivel szöges ellentétben állnak a klímaváltozás által kiváltott hatások" – fogalmaz a szakember.

Elkezdődött már a változás

Buzási Attila szerint azonban már több alkalmazkodási megoldást is bevezettek a nagyobb termelők és borvidéki szövetségek. Sokfelé a helyben jellemző, ám a klímaváltozással szemben sérülékenyebb, hagyományos szőlőfajtákat új, ellenállóbb fajtákkal próbálják meg helyettesíteni. Erre jó példa, hogy a Bordeaux és a Bordeaux Supérieur boroknál már bizonyos portugál szőlőfajták is megengedettek.

Klasszikus alkalmazkodási megoldás az egyre magasabbra ültetett szőlőtőkék esete: itt azonban a nagyobb lejtőszög, a talajminőség romlása és a helyben megtartható víz hiánya ellenpontozza a kezdeti pozitív hatásokat. Egy másik adaptációs jelenség is megfigyelhető, főleg az újvilági borászoknál. Idáig jellemzően a déli (a déli féltekén az északi) kitettségű lejtőket használták bortermelésre, azonban a túlzott felmelegedés miatt elkezdték az északi oldalt is intenzíven használni, így előzve meg azt, hogy a melegben könnyen "elégjenek", azaz lebomoljanak a szőlő savai – áll a bejegyzésben.

Megoldás lehet ezen felül a fajtaválaszték megváltoztatása vagy a szőlőterületek nagyarányú áttelepítése. Egyre szélesebb körben terjed továbbá az éjszakai vagy lépcsőzetes szüretelés, a különböző klónokkal kapcsolatos kísérletek, a talajtakaró növényzettel összefüggő vizsgálatok a víz helyben tartására, illetve a korábban őshonos magyar fajták telepítésének számba vétele.

A klímaváltozással kapcsolatos kihívások a vörösborok tekintetében jelenleg még lehetőségnek hatnak, ám minden szegmensnek változnia szükséges. A borászok munkájában fontos szerepet kell, hogy játsszanak az éghajlati adottságok és változások folyamatos monitorozása és számba vétele – összegez Buzási Attila –, a fogyasztók részéről pedig nagyobb rugalmasságra lesz szükség.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Ellentámadásba lendült Ukrajna, atomfegyvertől félnek az oroszok - Híreink az ukrán frontról percről percre kedden

Ellentámadásba lendült Ukrajna, atomfegyvertől félnek az oroszok - Híreink az ukrán frontról percről percre kedden

Kisebb ukrán ellentámadásról jönnek hírek Zaporizzsja megyéből: Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok nyolc falu visszafoglalásáról adott jelentést, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nagyobb offenzív hadjáratot nem folytat az ukrán haderő. Mikolaivben hatalmas robbanás történt, hét rendőr sérült meg, az ukrán hatóságok terrortámadás miatt indítottak nyomozást. Szlovákia leállította az Ukrajnának biztosított áramellátást, amíg a Barátság-kőolajvezetéken újra nem indul az energiahordozó forgalma. A nap folyamán Oroszország több platformon is megvádolta Ukrajnát azzal, hogy nukleáris fegyvert akarnak beszerezni nyugati támogatóiktól. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború keddi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×