Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Gumiabroncsok Környén, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. kibővített gyárában az avatás napján, 2017. október 26-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Máthé Zoltán

Világszintű problémára talált megoldást egy magyar cég

Autógumi és műanyag termékek kémiai elemeire bontását és így újrahasznosíthatóságát oldotta meg a magyar New Energy Kft. 80-85 százalékban újrahasznosíthatóvá tették az autógumit.

Európában évi csaknem 3,5 millió tonna autógumit gyártanak, és ez végül a szemétben végzi, legfeljebb egy kis részét használják ismét például játszóterek járólapjaként, egy másik egész kis részéből például gumibitumen lesz (a Molnak volt egy innovatív találmánya). Az autógumik nagy részét most elégetik, vagy építkezési anyagok hulladékaként hasznosítják.

A magyar New Energy Kft. évtizedes kutatás-fejlesztési programjának eredménye egy új megoldás, amellyel az autógumit ipari méretekben alapanyagaira lehet visszalakítani, és így újrahasznosíthatóvá válik. Vagyis

részben olaj lesz belőle, amit műanyaggá alakítanak tovább, részben korom, amit az autógumigyártásban használnak fel ismét, részben pedig acél lesz belőle, amire az acélipar a felvevőpiac

– ismertette az eljárás lényegét Ürge László, a magyar vállalkozást külföldi piacra segítő DBH Group nemzetközi tőkebefektetési cégcsoport igazgatósági tagja az InfoRádióban. Hozzátette: tudomásuk szerint

a világon elsőként történt meg az, hogy teljes egészében körforgásossá tették a gumit,

ipari méretekben.

A gumihulladékot egyfajta műanyagként kezelik a hulladékrendszerek – az új, alapanyaggá alakító technológia emiatt más műanyagok esetében is alkalmazható. Ezzel óriási mennyiségű, a folyókat, tengereket szennyező műanyag hulladéktól szabadíthatják meg a bolygót.

Felfigyeltek a technológiára többen a világ vezető vállalatai közül is. Az egyik legnagyobb vegyipari konszernnel, a BASF-fel ezen a héten írtak alá egy nagy szerződést, amelyben a BASF a magyar cégtől kapott, gumikból nyert pirolízisolajat visszaalakítja műanyaggá, ezáltal nem kőolajból gyárt műanyagot, hanem műanyaghulladékból. Ezzel a körforgásos gazdaságot alapozzák meg – mutatott rá Ürge László.

A magyar cég évi mintegy 4000 tonna pirolízisolajat szállít ezentúl a német BASF-nek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×