Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál
Infralámpa alatt melegszenek a hideg időben a tizenegy napos minnesotai törpemalacok a Debreceni Állat- és Növénykertben 2017. január 16-án.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Érdekes eredményt hozott a kutya kontra törpemalac kísérlet

Családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze az MTA és az ELTE kutatói.

Az ELTE Etológiai Tanszékén két viselkedéses tesztet végeztek el a családi kutyákon és törpemalacokon - ismertette Gerencsér Linda, a tanszék munkatársa az InfoRádiónak. Mind a kettő alkalmával az állatok gazdái és a kísérlet vezetője volt jelen.

Az első tesztben azt vizsgálták, hogy az állatok milyen spontán kommunikációs jelzéseket mutatnak az ember felé. Ennek során megfigyelték, hogy az állatok egyaránt nagyobb figyelmet fordítanak az emberre, gyakrabban érnek hozzájuk, néznek az arcukra, miután kapnak némi eledelt. A törpemalacoknál az is megfigyelhető, hogy ők

egyáltalán nem néznek az ember arcára

abban a szituációban, amikor nem várnak eledelt, szemben a kutyákkal.

A második vizsgálatban is, amely egy élelemválasztós kísérlet volt, hasonló irányba mutatnak az eredmények, mint amit az elsőben tapasztaltak, mondta az etológiai tanszék munkatársa. Ennek során azt nézték, mindenféle előzetes tanítás nélkül, hogy követik-e az ember kommunikációs jelzéseit a törpemalacok úgy, mint ahogyan a kutyák. A tapasztaltak azt mutatják, hogy

ahelyett, hogy az ember érzéseit figyelnék, inkább a saját stratégiájukat követik.

Két rejtekhely közül kellett az ember segítségével választaniuk az állatoknak. Míg a kutyák figyeltek az ember jelzésére, addig a malacok egy úgynevezett oldalválasztós stratégiát követtek, vagyis ahhoz a rejtekhelyzet tértek vissza, ahol korábban már találtak élelmet.

A kutatásból kiderült, hogy a közvetlen emberközelben nevelt törpemalacoknál spontán megjelennek kutyákhoz hasonló szociális-kommunikációs viselkedési formák, de fajra jellemző sajátosságaik miatt kevésbé fogékonyak az emberi jelzésekre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×