Infostart.hu
eur:
365.07
usd:
331.1
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
Infralámpa alatt melegszenek a hideg időben a tizenegy napos minnesotai törpemalacok a Debreceni Állat- és Növénykertben 2017. január 16-án.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Érdekes eredményt hozott a kutya kontra törpemalac kísérlet

Családban élő fiatal törpemalacok és kutyák emberekkel való kommunikációs viselkedését hasonlították össze az MTA és az ELTE kutatói.

Az ELTE Etológiai Tanszékén két viselkedéses tesztet végeztek el a családi kutyákon és törpemalacokon - ismertette Gerencsér Linda, a tanszék munkatársa az InfoRádiónak. Mind a kettő alkalmával az állatok gazdái és a kísérlet vezetője volt jelen.

Az első tesztben azt vizsgálták, hogy az állatok milyen spontán kommunikációs jelzéseket mutatnak az ember felé. Ennek során megfigyelték, hogy az állatok egyaránt nagyobb figyelmet fordítanak az emberre, gyakrabban érnek hozzájuk, néznek az arcukra, miután kapnak némi eledelt. A törpemalacoknál az is megfigyelhető, hogy ők

egyáltalán nem néznek az ember arcára

abban a szituációban, amikor nem várnak eledelt, szemben a kutyákkal.

A második vizsgálatban is, amely egy élelemválasztós kísérlet volt, hasonló irányba mutatnak az eredmények, mint amit az elsőben tapasztaltak, mondta az etológiai tanszék munkatársa. Ennek során azt nézték, mindenféle előzetes tanítás nélkül, hogy követik-e az ember kommunikációs jelzéseit a törpemalacok úgy, mint ahogyan a kutyák. A tapasztaltak azt mutatják, hogy

ahelyett, hogy az ember érzéseit figyelnék, inkább a saját stratégiájukat követik.

Két rejtekhely közül kellett az ember segítségével választaniuk az állatoknak. Míg a kutyák figyeltek az ember jelzésére, addig a malacok egy úgynevezett oldalválasztós stratégiát követtek, vagyis ahhoz a rejtekhelyzet tértek vissza, ahol korábban már találtak élelmet.

A kutatásból kiderült, hogy a közvetlen emberközelben nevelt törpemalacoknál spontán megjelennek kutyákhoz hasonló szociális-kommunikációs viselkedési formák, de fajra jellemző sajátosságaik miatt kevésbé fogékonyak az emberi jelzésekre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését. Az ezt segítő legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben, hanem az erdők megőrzésében van – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont modellezéséből. A Kutatóközpont főmunkatársa, Kis András közgazdász-vízgazdasági elemző az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az erdők folyamatos szén-dioxid-nyelése egy olyan értékes szolgáltatás, amellyel a legdrágább ipari kibocsátáscsökkentési szükségleteket lehet kiváltani.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol másodosztályú Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiával összefüggésben.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×