Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: Pixabay

Több kárt okoz a rosszul szedett antibiotikum

A betegek évente csaknem 9 milliárd forintot fizettek a patikákban antibiotikumokért az elmúlt három évben – számolt be a Világgazdaság. Papp Magor háziorvos szerint az alapellátásban nem minden esetben áll rendelkezésre olyan eszköz, amely alapján meg lehet állapítani, hogy szükség van-e antibiotikumra.

Az esetek jelentős részében nincs arra lehetőség, hogy a háziorvosi rendelőkben megvizsgálják a betegség virális vagy bakteriális eredetét – emelte ki a háziorvos, hozzátéve: így leggyakrabban a tünetek előrehaladásával tudnak dönteni arról, hogy antibiotikumra van-e szükség. Sokszor azonban a beteg igényli az ilyen készítményeket, akkor is, ha egyébként influenzaidőszakban vírusos panaszai vannak, és indokolatlan lenne a gyógyszer – jegyezte meg Papp Magor.

Hangsúlyozta: az orvosnak akkor felírnia antibiotikumot, ha tényleg szükség van rá. Kórházi szakrendelői körülmények között ennek megállapítására laborháttér is van.

Vírus esetén hatástalan az ilyen gyógyszer a betegség lefolyására

– emelte ki. Mint mondta: ha a betegség által igényeltnél nagyobb spektrumú antibiotikumot írnak fel, akkor a kellőnél több baktériumflórát irtanak ki a szervezetben, ez mellékhatásokkal járhat, de a készítménnyel szembeni rezisztenciát is kialakíthatja.

Az antibiotikumszükségletet megállapító gyorsteszt beszerzését nem támogatja a praxis, ez 1000-1500 forint önköltséggel is járhat. Az eszköznek elsősorban a gyermekeknél van létjogosultsága – tájékoztatott a háziorvos.

Papp Magor figyelmeztetett: fontos, hogy a betegek tartsák be az előírt terápiát, hogy az összes baktérium elpusztuljon, és ne kezdjen el szaporodni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×