A képekből ítélve a felfedezés helyszínére immár ismerőseivel visszatért férfi egy Mi-6-os helikoptert talált az erdő közepén. Ez a világ első forgószárnyasa, amely kiérdemelte a nehéz szállító helikopter megnevezést.

A típus 1957-ben repült először, és 1981-ig körülbelül 860 darabot építettek a Szovjetunióban, katonai és polgári célokra egyaránt, de persze az előbbin volt a hangsúly.

A NATO-tól a Hook (Horog) nevet kapó helikopter a hatvanas években több rekordot is megdöntött: 1961-ben a Mi-6-os lett a világ első forgószárnyasa, amely túllépte a 300 kilométer/órás sebességet, elnyerve ezzel a Sikorsky helikoptergyártó cég amerikai kupáját. A helikopteres teherszállítás rekordját szintén ez a gép birtokolta.

Ehhez persze megfelelő erőforrásra volt szükség: a két Solovjev D-25V motor egyenként 5500 lóerő, avagy 4100 kilowatt teljesítmény adott le.

A típus méretei is impozánsak. Több mint 33 méteres hosszával és közel tízméteres magasságával több mint tíz évig a Mi-6-os számított a világ legnagyobb helikopterének. A főrotor átmérője 35 méter, üres tömege 26,5 tonna, maximális felszálló tömege 41,7 tonna.

Nyugdíjazták

A helikopter 12 tonna hasznos terhet emelhetett a levegőbe, vagy 70-90 felszerelt katonát szállíthatott bevetésre. A gépet négyfős személyzet üzemeltette, önvédelmi célokra egy 12,7 milliméteres DShK géppuskát lehetett az orrba szerelni.

A Mi-6-osnak normál körülmények között 250 kilométer/óra volt a maximális sebessége, hatótávolsága 500 kilométer, szolgálati magassága pedig 4.500 méter.

A helikopter alapfeladata csapatok és felszerelés szállítása volt, de emellett építettek parancsnoki változatot is. Tűzoltó-változatot ugyancsak kialakítottak, de alkalmazták az űrből visszatért űrhajóegységek (kapszulák) visszaszállítására is.

A típus Oroszországban hivatalosan 2002 óta nem repülhet, miután egy júliusi balesetben 21 ember vesztette életét. Szakértők szerint ennek ellenére Szibériában kis számban még repülik a Mi-6-ost, akárcsak Kínában.