Címke: választások (326 cikk)

A választási körzetek 88 százalékából származó eredményeket közölték hivatalos szervek.

Az EU Monitor főszerkesztője szerint a múlt hétvégi német után a jövő tavaszi francia választások végeredménye is hatással lehet az Európai Unió jövőjére. Gyévai Zoltán az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: baloldali kormány esetén megváltozhat Budapest és Berlin viszonya, bár Olaf Scholzot, a szociáldemokraták kancellárjelöltjét nem túlzottan érdeklik a jogállami kérdések.

Fürjes Balázs több olyan változtatást is szükségesnek lát, amely a választókerületét (a teljes XII. kerületen kívül a II. kerület egy része) érinti.

A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a hétfőn kora reggel közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint.

Öt nappal a németországi szövetségi parlamenti választások előtt a szociáldemokrata SPD a legnépszerűbb, mégsem lehet kizárni, hogy CDU-CSU alakít majd kormányt.

Papíron elsöprő győzelmet aratott az orosz kormánypárt, de a riválisok és a külföld tömeges csalást emleget. A legnagyobb ellenzéki párt a kommunisták lesznek és bejutott a parlamentbe egy Kreml-közelinek tartott kvázi-ellenzéki párt.

A megfélemlítés légköréről beszélt az Európai Bizottság illetékes szóvivője

Erna Solberg norvég kormányfő elismerte választási vereségét. Győztes ellenfele szerint jó és állhatatos miniszterelnök volt.

Az első felmérések szerint a Szociáldemokrata Párt jelöltje, Olaf Scholz szerepelt a legjobban a német kancellárjelöltek első, vasárnapi televíziós vitáján. Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a vitának nem volt egyértelmű győztese, de megerősítette a kancellárjelöltek aktuális népszerűségi sorrendjét, amelyben Olaf Scholz vezet Annalena Baerbock, a Zöldek és Armin Laschet, a Kereszténydemokrata Unió jelöltje előtt.

Mintegy 29 százalékos támogatottsággal a jobbközép Köztársaságiak párt végzett az élen vasárnap a francia regionális választások első fordulójában. A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés a vártnál rosszabbul szerepelt, a szavazatok mindössze 18,5 százalékát szerezte meg. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint ez azt is mutathatja, hogy a bevándorlásellenes jobboldali párt nem tudja áttörni az üvegplafont a jövő évi elnökválasztáson.

Az elmúlt hetekben több kampányrendezvényen is volt atrocitás, volt ahol gázpisztoly került elő. Legutóbb a IX. kerületi Fidesz-iroda ablakát dobta be valaki. Az InfoRádiónak nyilatkozó elemző szerint erre lehet számítani a következő országgyűlési választás kampányában.

Egy ideig a Zöldek előretörését lehetett tapasztalni, aztán a közelmúltban fordított a CDU/CSU szövetsége. Most megjelentek a friss adatok.

Továbbra is sok a kérdőjel.

A „merkelizmus” folytatása, vagy az attól való eltérés lehet a tétje a hétvégi elnökválasztásnak a német kereszténydemokrata párt (CDU) kongresszusán. A tagság körében az eltérést hirdető Friedrich Merz a favorit, de a választást végző pártküldöttek inkább a bevált receptet követnék.

Romániában a részeredmények alapján 5 párt jutott be a parlamentbe a vasárnapi választásokon. A voksok 87 százalékának összeszámlálása alapján a szavazást a tavaly óta ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt nyerte 30 százalék körüli eredménnyel. Második helyen a jobbközép Nemzeti Liberális Párt végzett 25,4 százalékkal. Az RMDSZ 6,5 százalékot szerzett.

Mind a román Szociáldemokrata Párt (PSD), mind a Nemzeti Liberális Párt (PNL) a romániai parlamenti választások győztesének tekinti magát a pártelnökök első nyilatkozatai szerint, miután az exit poll eredmények szerint a két politikai erő fej-fej mellett küzd a győzelemért.

Az RMDSZ mind a képviselőházban, mind a szenátusban jelen lesz.

A szavazókörökből távozók nyilatkozatai alapján készült becslés szoros eredményt mutat. Három olyan párt is van, amely az exit poll alapján nem veheti biztosra, hogy bejutott a parlamentbe.

A koronavírus-járvánnyal összefüggésbe hozható, soha nem tapasztalt érdektelenség övezi Romániában a parlamenti választásokat, amelyeken képviselőket és szenátorokat választ a következő négy évre az ország mintegy 19 millió szavazópolgára a kétkamarás bukaresti parlamentbe.

A mintegy 18 millió választópolgár 4,97 százaléka szavazott országos szinten délelőtt tíz óráig.