Címke: nobel-díj (192 cikk)

Átvette az irodalmi Nobel-díjat szerdán Stockholmban Krasznahorkai László, az ünnepségen hosszan részletezve méltatták írói munkásságát.

Krasznahorkai László december 10-én veszi át az irodalmi Nobel-díjat Stockholmban, ez alkalomból indul útjára a NobelMobil 2025 című program - közölte a Magvető Kiadó.

Karikó Katalin gyerekszobájában nem voltak könyvek és nem született zseninek sem. A Nobel-díjas magyar kutatóbiológus erről a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban rendezett „Nekem az olvasás” című pódiumbeszélgetésen beszélt, ahol azt is elmondta, hogy kutatónak lenni egyszerre áldás és átok, hiszen sohasem fog tudni teljesen megnyugodni.

Krasznahorkai Lászlóról a svéd királyi televízió a díjátadó ünnepség előtt egy filmet mutat majd be. Szentendrén is forgattak.

Magyarország 2023-ban Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díja után a 11. lett azon a listán, amely származási ország szerint mutatja az egymillió főre jutó Nobel-díjasok számát. A magyar Nobel-díjasok köre az utóbbi három évben három fővel bővült, miután idén Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjban részesült. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior makrogazdasági elemzője, Németh Viktória szerint a magas rangú elismerés erősíti az ország úgynevezett „puha hatalmát”, ami a kedvező megítélésen alapuló erősséget jelenti.

A közgazdasági Nobel-díjat elnyerők arra hívták fel a figyelmet, fontos, hogy a társadalom nyitott legyen az új ötletekre.

A Svéd Akadémia tekintélyes összeggel is jutalmazza a kitüntetetteket.

Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – mondta Krasznahorkai László a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.

Sorra érkeznek a reakciók, miután Krasznahorkai László kapta idén az irodalmi Nobel-díjat. Lackfi János költő tömören és pontosan megfogalmazta, miért van hatalmas jelentősége annak, hogy újra magyar író érdemelte ki ezt a különleges elismerést.

Az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László regényéből készült Eötvös Péter-mű, a Valuska című opera október 17. és 24. között három alkalommal látható az Eiffel Műhelyházban, Budapesten.

Krasznahorkai László már nagyon régóta érzékeli azokat a válságfolyamatokat, amelyek az egész világot zsigerileg meghatározzák - mondta az InfoRádióban Szegő János, az idei irodalmi Nobel-díjas író köteteinek állandó szerkesztője, a Magvető Kiadó munkatársa.

Krasznahorkai László egy nagyszerű író, akinek saját nyelve és saját világa van, ami elismerendő - mondta az InfoRádióban Tarr Béla filmrendező, aki a csütörtökön irodalmi Nobel-díjjal elismert Krasznahorkai László több regényéből is készített filmadaptációt.

A Svéd Akadémia bejelentése szerint a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat a magyar író, Krasznahorkai László kapja. Az indoklás kiemelte, hogy a szerző a díjat „meggyőző és látnoki életművéért” kapja, amely „az apokaliptikus terror közepette is bizonyítja a művészet erejét”.

Voltak, akik akarták, végül nem vették át, voltak, akik meghaltak, mire átvehették volna, a díjazottak között más szakmákból ismertté vált személyiségek is vannak bőven, 18 irodalmi Nobel pedig nőhöz vándorolt.

A Svéd Akadémia csütörtökön Stockholmban jelentette be, hogy a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László magyar írónak ítélte oda. A díjátadóra hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján kerül sor Stockholmban.

A Svéd Akadémia bejelentése szerint a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat a magyar író, Krasznahorkai László kapja.

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért kapja az idei kémiai Nobel-díjat. Perczel András Széchenyi-díjas magyar szerkezeti kémikus és biokémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, az MTA rendes tagja az InfoRádióban beszélt ennek jelentőségéről.

Kitagava Szuszumu, Richard Robson és Omar M. Yaghi kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat.

A brit John Clarke, a francia Michel H. Devoret és az amerikai John M. Martinis kapja az idei fizikai Nobel-díjat a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektus és az energiakvantálás felfedezéséért egy elektromos áramkörben. Csonka Szabolcs, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense beszélt a felfedezések jelentőségéről az InfoRádióban.

A fizika egyik fő kérdése, hogy mekkora lehet egy olyan rendszer maximális mérete, amely a hagyományos fizikai törvényektől sok tekintetben eltérően működő kvantummechanikai hatásokat képes demonstrálni. Az idei Nobel-díjasok egy elektromos áramkörrel végeztek kísérleteket, amelyekben mind a kvantummechanikai alagúteffektust, mind a kvantált energiaszinteket demonstrálták egy olyan rendszerben, amely elég nagy ahhoz, hogy kézben tartható legyen.