Krasznahorkai Lászlónak ítélte a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. A 2002-ben kitüntetett Kertész Imre után második alkalommal nyerte el magyar író az irodalmi Nobel-díjat.

Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta 118. alkalommal ítélték oda, a kitüntetést hét alkalommal - 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940 és 1943 között - nem osztották ki, a 2018-as díj odaítélését pedig az akadémiát megrázó botrány miatt 2019-re halasztották. A kitüntetettek száma 122, mivel négy alkalommal (1904-ben a francia Frédéric Mistral és a spanyol José Echegaray, 1917-ben a dán Henrik Pontoppidan és Karl Gjellerup, 1966-ban az izraeli Smuél Joszéf Agnon és a német Nelly Sachs, 1974-ben a svéd Harry Martinson és Eyvind Johnson) megosztva részesültek az elismerésben.

Az irodalmi Nobel-díjat általában az életműért ítélik oda, de a Svéd Akadémia kilenc alkalommal ki is emelte a kitüntetett egy-egy alkotását:

• Theodor Mommsen A rómaiak története (1902),
• Carl Spitteler Olimpiai tavasz (1919),
• Knut Hamsun Az anyaföld áldása (1920),
• Wladyslaw Reymont Parasztok (1924),
• Thomas Mann A Buddenbrook ház (1929),
• John Galsworthy A Forsyte Saga (1932),
• Roger Martin Du Gard A Thibault család (1937),
• Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger (1954), valamint
• Mihail Solohov Csendes Don (1965)

című művét.

A legfiatalabban, 41 évesen az angol Rudyard Kipling (1907), a legidősebben, 87 évesen a brit Doris Lessing (2007) kapta meg a díjat. A kitüntetettek közül mindössze kilencen vannak, akiket 50 éves koruknál fiatalabban ismert el a Svéd Akadémia. A legidősebb élő kitüntetett az 1934-ben született Wole Soyinka nigériai költő, író, aki 1986-ban életművéért kapta meg a díjat, és ezzel ő lett az első irodalmi Nobel-díjas afrikai.

A díjazottak 26 különböző nyelven alkottak, a legtöbben angolul.

A díjazottak között mindössze 18 nő van, az első 1909-ben a svéd Selma Lagerlöf volt, a legutóbbi pedig a 2024-ben kitüntetett dél-koreai Han Kang.

A kitüntetést ketten nem vették át. Az orosz Borisz Paszternak 1958-ban elfogadta, de aztán a szovjet hatóságok nyomására, szándéka ellenére vissza kellett utasítsa a díjat. 1964-ben a francia Jean-Paul Sartre nem vette át a kitüntetést, mert minden hivatalos elismerést elutasított.

Halála után egy író kapta meg a díjat, 1931-ben a svéd Erik Axel Karlfeldt. (A Nobel-díj 1974 óta már nem adható posztumusz.)

A díjazottak sorában a legmeglepőbb Sir Winston Churchill brit miniszterelnök neve, akit 1953-ban Nobel-békedíjra is jelöltek, de végül az irodalmi Nobel-díjat nyerte el. Nagy meglepetést váltott ki, és nagy vitákat is kavart Bob Dylan amerikai énekes-dalszerző 2016-os irodalmi Nobel-díja is.

Eddig az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjas a 2016-ban elhunyt Kertész Imre volt, aki 2002-ben részesült a kitüntetésben, az indoklás szerint írói munkásságával "az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben".

Az elmúlt tíz év irodalmi Nobel-díjasai

2015 - A fehérorosz Szvetlana Alekszijevics "polifonikus írásaiért, amelyek a szenvedésnek és a bátorságnak állítanak emléket korunkban".

2016 - Az amerikai Bob Dylan költő, dalszerző, énekes, aki "új költői kifejezésekkel gazdagította az amerikai dalkincset".

2017 - Az angol Kazuo Ishiguro "nagy érzelmi erejű regényeiért, amelyekben feltárta a világgal való kapcsolatunk illuzórikus érzése alatt tátongó szakadékot".

2018 - A lengyel Olga Tokarczuk "narratív képzeletéért, amely mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát".

2019 - Az osztrák Peter Handke "nagyhatású munkásságáért, amely nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát".

2020 - Az amerikai Louise Glück "összetéveszthetetlen költői hangjáért, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést".

2021 - A tanzániai születésű, Nagy-Britanniában élő Abdulrazak Gurnah, aki "megalkuvást nem ismerő és együttérző módon tárta fel a gyarmati rendszer hatásait és a menekültsorsot a kultúrák és kontinensek közötti szakadékban".

2022 - A francia Annie Ernaux "azért a bátorságért és klinikai éleslátásért, amellyel felfedi az egyéni emlékezet gyökereit, elidegenedését és kollektív korlátait".

2023 - A norvég Jon Fosse "olyan innovatív színdarabokért és prózáért, amelyek hangot adnak a kimondhatatlannak".

2024 - A dél-koreai Han Kang "intenzív költői prózájáért, amely szembesít a történelmi traumákkal és rávilágít az emberi élet törékenységére".