A Svéd Akadémia csütörtöki döntése értelmében Krasznahorkai László vehette át az idei irodalmi Nobel-díjat. Az indoklás szerint az írót „a létezés sűrű, apokaliptikus prózavilágának megteremtéséért, és a nyelv végletekig feszített, mégis emberi méltóságot őrző erejéért” ismerték el.

A Nobel Alapítvány 2025-ben is 11 millió svéd koronában (kb. 390 millió forint) állapította meg a teljes díjösszeget – írja a vg.hu.

A díjjal azonban nem mindenki jár ugyanúgy, ugyanis a kézhez kapott nettó összeg jócskán eltérhet: Svédországban a Nobel-díj adómentes juttatás, így a svéd rezidens díjazott bruttó és nettó összege azonos. Az Egyesült Államokban ezzel szemben a díj adókötelezett jövedelem, vagyis akár 30-37 százalék szövetségi adó is levonható, plusz állami és helyi adók. Az Egyesült Királyságban eseti döntés születik: ha a díj a szakmai tevékenységhez kapcsolódik, adóköteles, ha „életmű jellegű”, adómentes lehet. Így a Nobel-díj nettó értéke általában 5–8 millió svéd korona (kb. 177,5–284 millió forint) között mozog, vagyis a díjazottak 45–70 százalékát tarthatják meg az eredeti összegnek.

Magyarországon a Nobel-díjjal járó pénz – mivel nem munkaviszonyból származó jövedelem, hanem nemzetközi elismerésként kapott pénzjutalom – 2002 óta adómentes. Ez azt jelenti, hogy Krasznahorkai László a 390 millió forintot ténylegesen megtarthatja.

Két évvel korábban, 2023-ban két magyar kutató is elnyerte a Nobel-díjat: Karikó Katalin az mRNS-alapú vakcinák fejlesztéséért kapta az orvosi díjat, Krausz Ferenc pedig az attoszekundumos fényimpulzusok kutatásáért kapta meg a fizikai Nobelt. Abban az évben emelték meg a Nobel-díj mellé járó pénzösszeget 10 millióról 11 millió svéd koronára.