A főváros születésnapja, valamint a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának 200. évfordulója alkalmából ezúttal Karikó Katalin, a 2023-as Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díjjal kitüntetett kutatóbiológus volt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban rendezett, „Nekem az Olvasás” című pódiumbeszélgetés vendége.

„Nem volt könyvespolc. Egy szoba volt, ott volt négy ágy, egy fűrészporos kályha, egy varrógép, négy szék, és középen egy nagy asztal. A szekrényben voltak négyünk ruhái, és nem volt könyv” – idézte fel a kisújszállási gyermekéveit Karikó Katalin, aki ezután a Nobel-díjig vezető rögös útról is beszélt.

„Semmi különleges képességem nincs, a memóriában sem, nem is voltam zseni, általános iskola első osztályban már 4,0 átlagú voltam – még beszélgetésből is négyest kaptam, pedig anyukám szerint azt tudok. Csak

az a képességem volt meg, hogy tudtam, tudok ma is koncentrálni. A régi világban könnyebb volt azért, a mai világban nagyon sok minden van,

válaszolni az e-mailre, a főnöknek... szóval nagyon sok minden az, ami az ember figyelmét elvonja. De én teljesen ki tudok kapcsolni mindent, akár kígyót, békát is kiabálhatnak rám. Szerettem pályázatokat írni, amikor 8-9 hónapon át egy dologra koncentráltam, egy problémára” – fejtette ki.

Beszélt arról is, hogy amikor rájött, hogy megértett egy problémát, az óriási boldogságérzést jelentett számára. Leírta a megoldást, de aztán elutasították az ötletét. Úgy gondolta, nem értik, miről van szó és mit kellene csinálni, úgyhogy legközelebb jobban akarta leírni, meg is kérdezett mást is, hogy ő érti-e. Mindig az volt benne, hogy „én mit tehetek”, nem az, hogy más mit tegyen.

Karikó Katalin szerint a Nobel-díj elnyerése nem jelenti azt, hogy most már kényelmesen hátradőlhet.

„Kutatónak lenni az áldás és átok. Áldás, mert ki tudom találni, hogy ezt így meg úgy lehetne bizonyítani, de átok, hiszen egy pillanatig se tudok nyugodtan ülni, mert eszembe jut valamilyen folyamat, és akkor eszembe jut az, hogy lehet, hogy ez segítene valakiknek, akik most meghalnak, mert nincs megoldás. És amikor bármit mondanak, hogy ide menj, oda menj, én közben azokra gondolok, akiknek most tudnék segíteni, de akkor mit csinálok, miért nem segítek? Szóval emiatt sohasem fogok nyugodtan ülni, nem fogok megnyugodni”.

A Nobel-díjas tudós a pódiumbeszélgetést követően dedikálta az Áttörések – Életem és a tudomány címmel megjelent könyvét.

24 órás könyvtár és új kiállítás

November 17-e a tudomány, a fejlődés és Budapest találkozásának ünnepe, amikor a főváros születésnapján megemlékeztek a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójáról, ráadásul mindezt a már több mint 120 éves fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója ez utóbbi kapcsán beszélt Nagy-Budapest 75 évvel ezelőtti létrejöttének egyik nagyon fontos következményéről is. Mint mondta, ekkor nemcsak területileg bővült a város, hanem lakosságszámban is, és megjelent a munkásosztály széles társadalmi rétege Budapesten, és számukra elvitték a közművelődést, az olvasást, a tudományhoz való hozzáférés jogát azzal, hogy jelentősen bővítették a Szabó Ervin Könyvtár hálózatát.

Közkönyvtárakat létesítettek a kerületekben, és minden kerületben élő számára hozzáférhetővé vált a közművelődés.

„Ez a társadalmi igazságosság és egyenlőség szempontjából hasznos és helyes lépés volt, és azt remélem, és azt szeretném, hogyha a tudomány és Budapest jövője is ezen az úton menne tovább” – fogalmazott Kiss Ambrus, aki szerint az internet világában is helye van a könyvtáraknak.

„A főváros az energiaválság idején sem engedte el a könyvtár a kezét, nem zártunk be könyvtárfiókokat, akkor sem, és nyilvánvalóan most sem fogjuk. Sőt, a lehetőségeket bővíteni kell, minél közelebb vinni az emberekhez. Ennek egyik eleme a 24 órás könyvtár, ami azt jelenti, hogy kölcsönözhetővé tesszük egy blokker segítségével a könyveket. Tehát ha valaki elektronikusan, online leadja az igényét, akkor több helyen a városban hazafele menet, a könyvtár zárása után is átveheti a könyvet” – mondta.

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kálvin térhez közeli központjában egy kiállítás is nyílt, amely áttekintést ad a Magyar Tudományos Akadémia és Könyvtára 200 éves történetéről, valamint Nagy-Budapest 75 évvel ezelőtti megalakulásáról. A kiállítás a következő hetekben több budapesti könyvtárban is látható lesz, de a tárlat anyagát online is felfedezhetik az érdeklődők.