A hawaii Mauna Loa hosszan elnyúló, lankás oldalával nem tűnik kiugróan nagy vulkánnak, azonban ez erősen megtévesztő - kezdte elemzését Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja. A vulkán tengerszint feletti magassága 4169 méter, 120 kilométer hosszan nyúlik el a Nagy-sziget (Big Island) déli oldalán (innen is a neve: Mauna Loa = Hosszú hegy).

Térfogata legalább 75 ezer köbkilométer, ennek uralkodó része bazaltos láva. Elképesztő nagy mennyiség ez, főleg ha hozzátesszük, hogy ez nagyjából 600 000–1 000 000 év alatt került a felszínre.

A vulkán növekedése nagyon gyors, átlagosan évi mintegy 0,1 köbkilométer láva jut a felszínre, ami megközelíti a tavalyi izlandi Fagradalsfjall kitörés 6 hónapja alatt szétterült lávamennyiséget.

Az első lávaöntések még az óceáni talapzaton folytak és a tűzhányó csak 300 000 éve bukkant a vízszint fölé. Mivel a vízmélység itt mintegy 5000 méter, így a vulkán valós magassága meghaladja a 9000 métert. Ezzel mondhatjuk akár, hogy a Mauna Loa a Föld legnagyobb hegye.

Mint az ELTE egyetemi tanára, intézetigazgató, kutatócsoport-vezető összefoglalójában írta, a Mauna Loa az egyik legaktívabb vulkán a Földön, azonban most már szokatlanul hosszan szunnyad. Utoljára 1984-ben tört ki, azaz 38 éve alszik, ami a történelmi idők leghosszabb nyugodt periódusa a vulkán életében. Ez persze nem jelent valódi inaktivitást. Egy vulkán akkor is lehet aktív, ha a felszínen ennek nincs nyoma, azaz nincs lávaöntés, nincs lávaszökőkút, minden nyugodtnak tűnik.

A vulkáni rendszer ettől még él, a felszín alatti magmatározóba időszakonként érkeznek magmacsomagok és ha éppen vannak érzékeny műszerek, akkor ezeket a rezdüléseket nyomon lehet követni. Márpedig a Mauna Loa alaposan be van „drótozva”, azaz a Föld egyik legjobban megfigyelt tűzhányója. Számos, minden rezdülést rögzítő szeizmométer, több, a felszínváltozást nagy pontossággal mutató GPS állomás van elhelyezve a hegyen. Ráadásul az egyik legprofibb, legjobb szakemberekből álló vulkánobszervatóriumba futnak be az adatok.

Nyomon követhetjük tehát a Mauna Loa minden rezdülését, az adatok folyamtosan érkeznek.

Szeptember 22. óta a földrengések száma megnövekedett, amihez felszínemelkedés is társul.

Most napi 40-50 rengést regisztrálnak, míg normál időben ez „mindössze” napi 5-10. A megnövekvő számú földrengésekkel egyidőben a vulkán felszíne néhány centimétert púposodott. Vélelmezhető, hogy mindez magmafelnyomulást jelent.

Harangi Szabolcs elemzése szerint a kőzetolvadék a felszín alatt 2-3 kilométer mélyen lehet, és egyelőre ezek a fenti számok még nem tűnnek túl aggasztónak. Az elmúlt 38 évben ugyanis számos ilyen eset történt, utoljára a tavalyi év elején.

Több ok miatt azonban mégis nagyon oda kell figyelni ezekre a jelekre:

1. A Mauna Loa kitörései előtt nem ad túl sok előjelet.
2. Amennyiben vulkánkitörés indul és bazaltos magma jut a felszínre, ez a láva jellemzően sebesen mozog és a hegy lejtőjén viszonylag gyorsan messze eljuthat. A láva a vulkán meredekebb nyugati lejtőjén akár 3-4 óra alatt elérheti a népes Kona települést.
3. Egy vulkánkitörés során itt általában jelentős térfogatú láva terül szét.
4. A vulkán nyugati lábánál számos település, turisztikai központ, továbbá kávéültetvények sora található.

Rövid előjel, gyors láva, nagy lávatérfogat és tegyük hozzá a lakosság figyelmét altató 38 évnyi nyugalom – ez jelenti a Mauna Loa veszélyét.

"Csak gondoljunk a sziget keleti felén 2018-ban történt eseményekre, vagy a tavalyi La Palma kitörésre, amikor lakóházak százai estek áldozatul a lávafolyamoknak. Hasonló események a Mauna Loa kitörései során is történtek. 1933-ban, majd 1942-ben az amerikai légierő bombázta a lávafolyamokat, amelyek a sziget legnagyobb városa, Hilo felé tartottak. Az elmúlt évszázadokban 6-10 évente tört ki a vulkán, nem tudni, nincs még erre tapasztalat, hogy a közel 4 évtizedes szunnyadás után mekkora mennyiségű láva jön majd a felszínre" – írta a szakember.

Az óvatosság, a figyelem tehát jogos:

a Hawaii Vulkán Obszervatórium most naponta ad ki jelentéseket, a figyelmeztető fokozatot pedig sárgára, azaz kettes szintre emelte.

A vulkanológusok szimulációkat végeznek arra, hogy mi várható, ha az óriásvulkán valamelyik oldalán elindul a lávafolyam, és mennyi idő áll majd rendelkezésre, hogy védelmi intézkedéseket tegyenek. Ehhez a szakemberek és a lakosság szoros együttműködése kell majd.

A napi jelentések most egyelőre még így kezdődnek: „A Mauna Loa nincs kitörésben és nincsenek jelenleg olyan jelek, amelyek küszöbönálló vulkánkitörésre utalnának”. Ám helyzet gyorsan változhat, és ez a különösen hosszú szunnyadási időszak is egyszer véget fog érni – zárta írását Harangi Szabolcs.

(A nyitóképen: júliusi fotó a pajzsvulkánról, aminek előterében a vulkán keleti oldalában lévő Kilauea kaldera látható az aktív lávatóval.)