A kedd délutáni 5,7-es erősségű földrengést korábban egy 5,5 magnitúdójú előzte meg. Az, hogy a rengésekre a Déli-Kárpátok délnyugati előterében került sor, nem pedig a földmozgások szempontjából legveszélyesebbnek tekinthető Vráncsa-övezetben, az ELTE Földtudományi Intézetének igazgatója szerint meglepő, hiszen itt évszázadok óta nem tapasztaltak hasonlót.

Mint a geológus magyarázta, az érintett területen a Déli-Kárpátok törésvonalakkal tűzdelt kőzettestei csúsznak fölfelé a merev Moesiai-blokkon. Most ezek a törésvonalak aktivizálódtak – mondta Harangi Szabolcs, hozzátéve: a hétfői 5,5 magnitúdójú rengés egy lezökkenéses kőzettest-elmozdulás volt, ami azt jelenti, hogy egy húzásos feszültség feloldása történt, amit a későbbi 5,7-es rengésről még nem lehetett megállapítani, de valószínűleg ez folytatódhatott. A szakértő azt is közölte, hogy miután a keddi rengés ereje meghaladta a hétfőit, az tekinthető a fő rengésnek, az 5,5-ös pedig csak egy előrengés volt.

Harangi Szabolcs szerint határozottan kijelenthető, hogy

a romániai és törökországi rengések nem állnak összefüggésben,

hiszen eltérő szerkezeti egységben, más erők hatására következtek be. Azt viszont nem lehet megmondani, hogy a keddi 5,7 magnitúdójú rengést fogja-e erősebb követni – hangsúlyozta –, azzal együtt, hogy több kisebb, 3-as, 4-es rengés már kipattant.

Az ELTE Földtudományi Intézetének igazgatója megnyugtatásul arra is kitért, hogy a Kárpátok előterében történt mozgások kívül esnek azokon a kőzetlemezeken, amelyek Magyarország területét borítják. Hozzátette azt is, hogy nincs erőteljesebb technikai aktivitás, mint máskor, csak a tragikus törökországi történések miatt hangsúlyosabban jelennek meg a hírekben, és érzékenyebben figyelünk minden földrengésre, különösen, ha az Magyarország közelében pattan ki. De a földrengések száma nem növekszik – hangsúlyozta.