Afganisztán észak-nyugati részén Türkmenisztán és Irán határzónájának közelében tört ki az afganisztáni földrengés, ami szokatlan annak tekintetében, hogy az országban a földrengések általában az észak-keleti zónában történnek - mutatott rá Harangi Szabolcs, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója az InfoRádióban.

Ebben a térségben az elmúlt évszázadokban ekkora földrengés nem volt. Ezért a helyszín meglepő, de mégsem teljesen váratlan,

mert például Irán keleti részén pattantak ki jelentős földrengések 2003-ban vagy 2017-ben is - tette hozzá.

"Afganisztán lényegében az Eurázsiai-lemez déli részén található, és ettől délre két kőzetlemez is nekifeszül a térségnek. Az egyik az Indiai-lemez - ez okozza a földrengések többségét Afganisztán észak-keleti részén -, a másik az Arab-lemez, amelynek nyomása inkább ezen az észak-nyugati részen érződik. A mostani a földmozgást is ez idézte elő" - magyarázta Harangi Szabolcs.

A szakértő szerint azért is volt súlyos az afganisztáni földrengés,

mert nem nagyon volt ismert, hogy ezen a területen ekkora földrengések vannak vannak.

Ráadásul egymás után négy nagyobb földrengés is kipattant, hiszen először egy 6,3-as magnitúdójú, aztán jött egy közel 6-os magnitúdójú, majd megint egy 6,3-as és aztán egy 5,9-es erősségű zajlott le. Mindehhez jön, hogy a pusztítás mértéke is nagy volt, mert - hasonlóan a korábbi iráni földrengésekhez - az épületek nem földrengésbiztosak. Nagyon sokan - több mint kétezren - az összeomló épületek alatt lelték halálukat.

Utórengések is lehetnek a területen, erősítette meg a szakértő.

Beszélt arról is, hogy a szakma már ismeri a földrengés okát: itt egy úgynevezett reverz vetődés történt, vagyis egy feltolódás zajlott.

"Kőzetlemezek nyomulnak egymáshoz, de egy merev kőzettest hogyan reagál erre? Folyamatosan nő a feszültség, ez esetben mintegy 1000 évig nőtt a feszültség ezen a területen, nem pattantak ki nagy földrengések, de most eljött az az idő, amikor ez feszültség felszabadult és két kőzettest elmozdult. Mégpedig úgy, hogy az egyik a felfelé mozdult el, a radarképek alapján nagyon jelentős, legnagyobb mértékében 30 centiméteres kipúposodás jött létre" - magyarázta Harangi Szabolcs.

(A nyitóképen: Áldozatokat keresnek a földrengés sújtotta Herát nyugati tartomány Zenda Dzsan körzetében 2023. október 9-én. Az október 7-én történti, 6,3-as erősségű földmozgás epicentrumát Herát nagyvárostól 30 kilométerre, északnyugatra mérték, amit nyolc erős utórengés követett. Az afgán katasztrófavédelmi minisztérium 2445 halálos áldozatról és 2000-nél több sérültről jelentett. Az Egészségügyi Világszervezet szerint Herát tartomány legalább tizenkét falujában több mint 600 ház dőlt össze vagy rongálódott meg.)