Címke: geológia (36 cikk)

A jégtakaró olvadásával az lenne a logikus, hogy emelkedik a tengerszint és süllyed a sziget partvonala, holott a valóságban nagyon nem ez történik.

A Kilauea vulkáni területen lévő Halema’uma’u kráterben 2024. december 23-án kezdődött egy pulzáló, azaz kisebb szünetekkel elválasztott kitöréssorozat, aminek szombaton sorrendben már a 41. felvonása volt. A sziget keleti részén egész nap hulltak kisebb-nagyobb, akár néhány centiméteres nagyságot is elérő vulkáni kőzetdarabok, ami miatt utakat is le kellett zárni. Ezek a kőzetdarabkák két, 500 méter magasra felcsapó lávaszökőkútból származtak.

A kutatók, még ha nem is szeretnének a gigantikus lyukkal átérni a bolygó túloldalára, de új információkat mindenképpen találhatnak a Föld múltjával kapcsolatban.

Tudósok ritka felvételeket készítettek az izlandi Fagradalsfjall pajzsvulkán belsejében zajló folyamatokról, egészen a Geldingadalur-völgyi kitörés helyéig. A kutatók által rögzített videóanyag bepillantást enged a lávaárak keletkezésébe.

Az etiópiai Hayli Gubbi békésen szunnyadt az elmúlt tízezer év során, ezért is lepte meg a kutatókat a hirtelen jött, robbanásszerű kitörése. A HUN-REN ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy miért is okozott először nehézséget a vulkanológusok számára a tűzhányó azonosítása, milyen eszközök állnak rendelkezésre a megfigyeléshez, illetve hogy mi állhat a rendkívül heves kitörés hátterében.

A Föld forgása szokatlanul felgyorsult az utóbbi években, különösen a nyári hónapokban. Idén júniusban és augusztusban várhatók a leggyorsabb napok.

A geológia is segítheti a magyar borok nemzetközi sikerességét – derült ki az első Nemzetközi Lösz Terroir Konferencián. Az InfoRádió Pál-Molnár Elemért, a Szegedi Tudományegyetem Geo Terroir Kutatócsoportjának vezetőjét kérdezte.

Egy friss kutatás szerint bolygónk olvadt fémekből álló magja annyi aranyat tartalmaz, amivel fél méter vastagon be lehetne vonni a Föld felszínét. A kitermelés azonban gyakorlatilag lehetetlen lenne.

Már a XVIII. század óta foglalkoztatja a szakértőket a tó aranytartalma. Számítások szerint több mint száz tonnát lehetne belőle kinyerni, azonban sok szempontból nem érné meg.

Azt is megállapították, hogy a káros emberi tevékenység nélkül még nagyon sokat kellett volna várni a következőre.

Az elmúlt napokban tapasztalható földrengésraj az elmúlt negyven év legerősebbje, és ez komolyan megviseli az ott élőket, azokat is, akik az elmúlt évtizedekben már hozzájuk szoktak – mondta az olaszországi földmozgások kapcsán Harangi Szabolcs vulkanológus.

A tudósokat sokáig tartotta lázban, hogy vajon hol lehet az a tűzhányó, ami az 1830-as években történt kitörésével hatással volt bolygónk klímájára.

Nyugat-Magyarországon, Vasszentmihály közelében működött néhány millió évvel ezelőtt az egykori vulkán.

A dolognak köze van a meleg nyárhoz, a hirtelen őszi lehűléshez és a turisztikai szezonhoz is. A fő gondot a geozmin jelenléte okozza.

Az egy hónapot felölelő expedíció feltérképezett egy több mint 3100 méter magas, víz alatti hegységet és számos, a tudomány számára vélhetően ismeretlen élőlényt.

Nemzetközi földtudományi elismerés a tanúhegyeknek.

Több olyan tégla is előkerült Mezopotámiából, amelyekre vélhetően az aktuális uralkodó nevét vésték - ezeknek a tégláknak a segítségével vizsgálnak egy anomáliát a tudósok.

Az elmúlt két héten történt magyarországi földrengések miatt az MVM is közleményt adott ki. Az állami cég állítja, hogy nem az általuk folytatott Corvinus projekt felel a rengésekért.

Miközben az emberiség a klíma melegedése miatt aggódik, a tudósok a mélybe és a távoli jövőbe is tekintenek: a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) kutatói megállapították, hogy a Föld belseje valószínűleg sokkal gyorsabban hűl, mint azt korábban feltételezték.

A davemaoit különleges anyag, ha csökken a nyomás, elbomlik, ezért nem figyelték még meg korábban a természetben.