Miközben a globális felmelegedés miatt világszerte emelkedik a tengerszint, Grönland térségében éppen ellentétes irányú változás várható: egy, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint 2100-ra alacsony kibocsátás mellett mintegy 0,9, magas mellett pedig akár 2,5 méterrel is csökkenhet a tengerszint a sziget partjainál – írja a Phys.org cikke nyomán a Portfolio.

Ez elsőre ellentmondásosnak tűnik, azonban a jelenség több, egymással összefüggő folyamat eredménye. Ezek közül a legfontosabb a grönlandi jégtakaró alatti szárazföld megemelkedése. A sziget területének mintegy 80 százalékát borító, átlagosan 1,5 kilométer vastag jégtömeg évente körülbelül 200 milliárd tonnával fogy.

Ahogy a jég tömege csökken, az alatta lévő földkéreg lassan megemelkedik, mint ahogy egy memóriahabos matrac visszanyeri az eredeti alakját.

A tengerszint süllyedésének van egy kevésbé ismert, de jelentős oka is: a gravitáció. A hatalmas jégtömeg gravitációs vonzása eddig magához húzta a környező tengervizet. Ahogy a jégtakaró zsugorodik, ez a vonzóerő gyengül, így a víz fokozatosan távolabb húzódik Grönland partjaitól. A kutatók becslése szerint ez a gravitációs hatás a jövőbeli grönlandi tengerszint-csökkenés akár 30 százalékáért is felelős lehet.

A kutatók több évezrednyi tengerszint-adatot hasonlítottak össze a sziget 57 műholdas kommunikációs tornyánál mért, közel két évtizednyi magassági méréssel. Eredményeik arra utalnak, hogy a Föld kérge gyorsabban reagál a jégvesztésre, mint ahogyan azt korábban feltételezték.

A változás komoly hatást gyakorolhat a lakosságra, ugyanis az infrastruktúra a jelenlegi tengerszinthez van igazítva, és így az használhatatlanná válhat, módosulhatnak a hajózási útvonalak, átalakulhat a halászat.

Másrészről viszont az is lehetséges, hogy a csökkenő tengerszint egyes gleccserek mozgását stabilizálja ott, ahol azok közvetlenül a tengerbe torkollnak.

A kutatás rámutat: a tengerszint-változás előrejelzéseit mindig helyi szinten kell értelmezni. A globális átlag önmagában félrevezető lehet, mivel az egyes régiókban egymástól jelentősen eltérő geológiai, gravitációs és klímaviszonyok alakítják a folyamatokat.