Egy 1798-as levélben maga a tihanyi apát hívta fel az illetékesek figyelmét arra a tényre, hogy a Balaton iszapjában kimosható méretű drágakőszemcsék és arany is található. Ezt egyrészt írásos forrásokra, másrészt saját tapasztalataira alapozta - írja a veol.hu.

Az apát tanulmányozta a hazánk területére az aranybányászatot elhozó rómaiak által hátrahagyott dokumentumokat, akiket nagyon érdekelt a tó nemesfémtartalma, ugyanis az aranymosók gyakran találtak az iszapban aranyat.

Maga az apát is a saját kora mosóinak eredményeire alapozhatta személyes tapasztalatait.

Valószínűleg az apát levele keltette fel Hollósvári Imre bányamérnök érdeklődését, aki komolyabban foglalkozott a témával. A szakember az erdélyi Pusztakalánban 1898-ban alakult Kaláni Bánya és Kohó Rt.-nél dolgozott, de az 1907-es, a Budapesti Hírlapban megjelent cikke megírásakor már három éve a Dunántúl geológiáját vizsgálta.

Ennek köszönhetően került kapcsolatba olyan aranymosókkal, akik még a 20. század elején is a nemesfémet keresték a Zala folyóban és a Balatonban a zalai és somogyi szakaszokon, de főként Keszthelyen és Siófokon. A komolyabb vizsgálatok elvégzéséhez két mosó segítségét vette igénybe, akik a tó 61 különböző helyéről vizsgáltak át neki 10-10 kilogramm homokot, ami valóban aranyat tartalmazott.

Az aranymosók által "sáraranynak" nevezett apró, pikkely formájú aranyszemcsékből 100 kilogramm balatoni iszapban kettő volt, és 1000 szem ad ki egy gramm aranyat.

Kisebb ingadozással a szakember minden mintában kimutatta a nemesfém jelenlétét. A geológiai vizsgálatok is megerősítették, hogy a Dunántúl jégkorszaki kőrétegeiben mindenütt található arany, melyeket az ezen áthaladó vízfolyások magukkal sodornak. Így hordhatta a Zala az aranyat a Balatonba, ahol fokozatosan lerakódott.

Hollósvári Imre számításokat végzett a korábban említett gyakoriságot alapul véve. Eszerint 1 gramm aranyhoz 5 vasúti kocsi 50 tonnányi tartalmát kellene végigszitálni. Összességében a Balaton 600 négyzetkilométer területű, ami

az ötméteres iszapréteggel és köbméterenként két tonnával számolva 6 milliárd tonna homokot jelent, vagyis 600 millió vagonnyit, melyben 120 tonna aranyat lehetne találni.

A vizsgált mintákban az aranyszemcsék alig tartalmaztak ezüstöt, így a szakember 23 karátosra becsülte a finomságukat. Ez mai árfolyamon kilogrammonként nagyjából 15 millió forintot ér, ami 120 tonna esetében 1800 milliárd forintot tenne ki.

Csakhogy a 6 milliárd tonna tömörödött üledék átvizsgálása többe kerülne, mint 1800 milliárd forint, és az is problémát okozna, hogy hová kerüljön utána az átvizsgált iszap. Kézenfekvő megoldásnak tűnne visszatenni a tóba, azonban a feltört homok sokkal lazább, mint a tömörödött, így Hollósvári Imre számításai szerint olyan mértékben foglalna több helyett, mint most, hogy sivataggá változtatná a Balatont.