Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 31. vasárnap Angéla, Petronella
Nyitókép: Getty Images

Kiderült, mi határozhatja meg, hogy milyen neműnek születünk

A kutatás szerint számos tényező befolyásolhatja, milyen nemű lesz a születendő gyermek: az anya életkora, a genetikai tényezők, de még a szexuális együttlét ideje és milyensége is hatással lehet a magzat fejlődésére.

Egy, a Science Advances folyóiratban megjelent kutatás szerint nem is annyira véletlenszerű, hogy milyen nemű lesz a születendő gyermek – írja az Index.

A kutatásban longitudinális vizsgálatok, több évtizeden keresztül gyűjtött adatok segítettek. A felmérés ideje alatt 58 007 nő 146 064 gyermeknek adott életet, ami átlagosan 2,5 gyerek/anya. A kutatók a vártnál több, csak fiús vagy csak lányos családot találtak, ami felvetette a kérdést, hogy mi állhat a mintázat mögött.

Arra jutottak, hogy a családi mintázatok nem teljesen véletlenszerűek, és rávezethetnek a biológia, a viselkedés és a szaporodás közötti összetett kölcsönhatásokra. Ha a biológia nem is magyarázza meg teljesen a trendet, a viselkedés annál is inkább. Utánkövetési elemzésből kiderült, hogy a nemi preferencia a három vagy több gyermekes családoknál felülreprezentált. Ez az, mikor addig próbálkoznak, amíg nem lesz fiú és lány gyerekük is.

Nem új jelenség, hogy a családok mindkét nemből szeretnének gyereket.

Az 1800-as években a családok körülbelül 2 százalékkal nagyobb valószínűséggel vállaltak harmadik gyermeket, ha az első két gyermekük azonos nemű volt. Az utóbbi években a családok 6-7 százalékkal nagyobb valószínűséggel adták a fejüket egy harmadik gyerekre, ha az első két gyerek azonos nemű volt.

Találtak bizonyítékokat arra, hogy a szülők biológiai tényezők alapján hajlamosabbak lehetnek az egyik nemből több gyereket szülni. A születési arányok nem teljesen kiegyenlítettek, globálisan körülbelül 100 lányra jut 105 fiú, ami enyhe statisztikai előnyt biztosít a fiúknak. Létezik egy jól dokumentált jelenség is, az úgynevezett „visszatérő katona-effektus”, amely szerint a nagyobb háborúk után megnő a fiúszületések száma.

A születési arányokban mutatkozó egyensúlyhiányok biológiai oka még mindig ismeretlen, bár több teória létezik.

Az egyik a fogantatás időzítésére összpontosít, eszerint a menstruációs ciklus fázisa befolyásolhatja, hogy fiú vagy lány születik-e,mert az ovulációhoz közelebbi közösülés kismértékben növeli a fiúgyermek esélyét, bár az eredmények ellentmondásosak, és nagy mintán továbbra is nehéz megerősíteni őket.

Egy másik megközelítés a méh pH-értékét vizsgálta, ami eldöntheti a spermiumok sikerességét. Az X-kromoszómát hordozó spermiumok felelősek a lányokért, az Y-kromoszómát hordozó spermiumok a fiúkért, ezek szerkezetükben és ellenálló képességükben kissé eltérnek, és a specifikus kémiai környezet előnyt biztosíthat az egyik típusnak a másikkal szemben.

Egy harmadik elmélet szerint a rövidebb tüszőstádium a fiúk fogamzásának nagyobb esélyével, míg a hosszabb szakasz a lányok fogamzásával jár. Talán azért, mert a hormonális változások megváltoztatják a méh környezetét vagy a petesejt-fogadási képességet.

További kutatások az anya fiziológiáját, a hormonszintet, a glükózszintet vagy az immunrendszert vizsgálta aszerint, hogy hathat-e a baba nemére.

Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a fogantatáskor mért magasabb anyai glükózszint a fiúgyermekek születését segíti. Az alacsonyabb glükózszintet a lánygyermekekkel hozták összefüggésbe.

Hormonális tényezők is szerepet játszhatnak a folyamatban, például az anya magasabb kortizolszintje, vagyis stressz markere összefüggésbe hozható a több lánygyermek születésével, valószínűleg azért, mert a stresszes körülmények miatt a hím embriók kisebb valószínűséggel élik túl a korai fejlődést. Ezek a megfigyelések azonban még nem bizonyultak százszázalékosnak.

Mindezeken túl az apa tulajdonságai is döntőek lehetnek, így kutatások szerint a magasabb, gazdagabb vagy agresszívabb férfiak a megfigyelések szerint nagyobb valószínűséggel nemzenek fiúgyermeket.

Címlapról ajánljuk
A PSG viszi el Budapestről a BL-trófeát

A PSG viszi el Budapestről a BL-trófeát

Tizenegyes-párbajban a PSG nyerte meg a budapesti BL-döntőt, Az 1–1-re végződött 120 perc után a szétlövésben az Arsenal addigi legjobb mezőnyjátékosa, Gabriel hibázott az utolsó lövésnél

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×