Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Nyitókép: Pexels.com

Kihalás szélén álló sertésfajtát klónoztak

Egy négyezer éve Közép-Kínában őshonos sertésfajtát klónoztak Hunan tartományban, amivel a majdnem a kihalás szélén álló állatfajtát szeretnék megőrizni, és fokozatosan kiszorítani a kínai gazdaságokból az egyre dominánsabb külföldi ipari sertésfajtákat.

A Hsziangtan városi állattenyésztő állomás szerint a két klónozott, saceling fajtájú malac, amelyeket január 24-én hoztak világra béranyakoca révén, mérföldkövet jelent Kína évtizedes törekvésében, hogy a biotechnológia segítségével megőrizze az őshonos állatfajtákat, elősegítsék a kínai sertéshúsipart és a cukorbetegség kezelésére irányuló kutatásokat.

A térségben őshonos sertésfajta egykor Hunan tartomány híres párolt húsétele, a hongsaozsou alapanyaga volt, de a korábbi években majdnem eltűnt az iparból, miután a kínai gazdaságokban elsősorban a külföldről importált fajtákat használták.

A fajtát rendkívül értékes genetikai erőforrásnak tekintik, 2006-ban felvették Kína nemzeti állatgenetikai erőforrás-védelmi listájára is.

A sertésfaj genetikai erőforrásainak védelme érdekében indított a tenyésztőállomás, a Kínai Műszaki Akadémia és a Kínai Tudományos Akadémia alá tartozó szubtrópusi mezőgazdasági intézet kutatócsoportot 2024 júniusában, hogy szomatikus sejtklónozási kísérletbe kezdjenek.

A kísérletek során a saceling sertésekből származó fagyasztott fülszöveti sejteket használták fel fibroblaszt sejtek létrehozásához, amely sikeres embrióépítéshez, tenyésztéshez és beültetéshez vezetett.

Tan Hong, a tenyésztőállomás vezetője elmondta, hogy a január végén született két malac egészséges és a sacelingek jellegzetes tulajdonságait mutatják.

Jin Jü-lung, a kutatócsoport egyik vezetője szerint a kutatási eredmény azonban messze túlmutat a mezőgazdaságon; a sertések és az emberek közötti anatómiai, fiziológiai, immunológiai és genetikai hasonlóságoknak köszönhetően ideális modellek az olyan betegségek, mint a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek esetében. Emellett hasonló szervméretük és felépítésük a xenotranszplantációs kutatások elvégzéséhez is hozzájárulhatnak.

Vu Maj-seng, a város egyik kutatója felfedte azt is, hogy a 2005 óta tartó sertés és ember közötti xenotranszplantációs vizsgálatok azt találták, hogy a saceling sertés rendelkezik a legnagyobb biológiai biztonsággal, és a legjobb donor az ilyen átültetésekhez.

„A klónozott sertésfajta születése megkönnyíti a genetikai erőforrások hosszú távú megőrzését és élő helyreállítását, valamint értékes kísérleti modellt biztosít a kiváló minőségű helyi sertésfajták innovatív megőrzési módszereihez” – mondta Vu.

(Címlapképünk illusztráció.)

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×