Címke: genetika (60 cikk)

Mikor jelentek meg a cirmos macskák? Mi köze van a gabonaraktáraknak a macska háziasításához? És hogy került az egyiptomi macska a vikingekhez?

Genetikai oka is lehet az anorexiának egy nemzetközi kutatócsoport szerint: mérföldkőnek számító, nagy létszámon végzett tanulmányukban azonosították a 12-es kromoszóma egyik szakaszát, melynek szerepe lehet a betegség kialakulásában. Azt is kiderítették, hogy a kórnak köze lehet egyes anyagcserezavarokhoz.

Hogyan védekeznek a soksejtű lények – így az ember – a rákos megbetegedések kialakulása ellen? Ezt tanulmányozza két magyar kutatócsoport. A megoldás szerintük a sejtek hierarchikus szervezése és a lehető legkevesebb sejtosztódás biztosítása. A bajok akkor kezdődnek, amikor mégis hiba csúszik az osztódás folyamatába. „Elképzelhető, hogy egyszer a jövőben képesek leszünk a sejtjeinkben folyamatosan kijavítani ezeket a mutációkat. De amíg a technológia nem jut ilyen szintre, egyszerűen el kell fogadnunk azt, hogy gyakorlatilag szerencsejátékot játszunk” - mondta az InfoRádió Szigma - a holnap világ című tudományos magazinműsorában Derényi Imre, az MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoportjának vezetője.

Meglepő felfedezést tettek az MTA és a Semmelweis Egyetem kutatói, miközben a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban.

Már csak néhány év és valósággá válhat a Jurassic Park. Ugyan nem a teljes park, de a gyapjas mamutot néhány éven belül feltámaszthatják amerikai tudósok. Egészen pontosan nem a gyapjas mamutot, hanem egy olyan lényt, amely külsőre és génjeit tekintve nagyon hasonlít a kipusztult mamutra és az ázsiai elefántra is.

A Föld utolsó gyapjas mamutjaiban olyannyira felhalmozódtak a genetikai eredetű betegségek, hogy ez is nagyban hozzájárulhatott a faj kipusztulásához - derül ki a Kaliforniai Egyetem kutatásából.

Mintegy 35-40 százalékban örökli a gyerek a szüleitől a testtömegindexét (BMI), vagyis azt, hogy vékony, átlagos vagy túlsúlyos lesz-e - állapította meg egy új brit tanulmány.

Mintegy 35-40 százalékban örökli a gyerek a szüleitől a testtömegindexét (BMI), vagyis azt, hogy vékony, átlagos vagy túlsúlyos lesz-e - állapította meg egy új brit tanulmány.

A magány és a társadalmi elszigeteltség hatással lehet a génekre és évekkel megrövidítheti az életet.

A gének erősen befolyásolhatják, hogyan használja az ember a közösségi oldalakat, a csevegőszobákat és az online játékportálokat - állapította meg egy új brit tanulmány.

A gyógyászatban már alkalmazzák a génszerkesztés módszerét, sőt, már életeket is mentettek meg vele. Az AIDS kezelésében egészen biztosan szerepet fog játszani, és lehet, hogy sokkal többre is képes lesz majd, ha a genomikában elkezdik kihasználni valamennyi lehetőségét. Az InfoRádió által megkérdezett kutató azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az erkölcsi megfontolások mellett prózai okai is vannak annak, hogy nem terjedt el robbanásszerűen ez a fajta beavatkozás. Ugyanis egész egyszerűen még nem értjük teljesen pontosan az öröklődési folyamatokat. Még azt az egyszerűnek tűnő dolgot sem tudjuk egyelőre megmondani, hogy pontosan mely gének felelősek mondjuk a testmagasság kialakulásáért – hozta példaként Varga Máté, az ELTE Genetikai Tanszékének kutatója az InfoRádió Szigma - a holnap világa című magazinműsorában.

Nem szabad a genetikát abszolutizálni, a környezeti tényezők is rendkívül fontos szerepet játszanak az életünkben – mondta Falus András professzor az InfoRádió Szigma – A holnap világa című magazinműsorában.

Már öt hónapos és egészséges az a kisfiú, akinek az emberiség történetében először, biológiai értelemben is három szülője van.

A honfoglalók etnogenezisét kutatják a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében. A 16 Kárpát-medencei lelőhelyről származó 144 csontvázat és fogleletet vizsgálták a kutatók. A jelenlegi vizsgálat azt mutatja, hogy a honfoglalók anyai ági genetikai vonala heterogén – közölte Mende Balázs archeogenetikus. A kutatóval készült beszélgetést ma este 19 órától meghallgathatja az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinjában.

Nem egy, hanem négy zsiráffaj létezik genetikai elemzések szerint.

A vörös haj, a világos bőr és a szeplők kialakulásáért felelős génvariáns jelenléte fokozza a bőrrák genetikai mutációinak kialakulását - mutatták ki a világon elsőként a brit genetikai kutatóintézet, a Wellcome Trust Sanger Institute és a Leeds-i Egyetem munkatársai, hozzátéve, hogy ennek a génvariánsnak a hordozása olyan, mintha az ember plusz 21 évig lenne kitéve a napsugárzás hatásainak.

Több mint 100 Nobel-díjas tudós kérte a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezetet, hogy fejezze be a növények génmódosítása (GMO) elleni tiltakozást, mivel a tudomány egyetért abban, hogy az eljárás biztonságos és a társadalom javát szolgálja.

Sertésben növesztenek emberi szerveket transzplantációs célokra amerikai tudósok - számolt be a kutatásról a BBC hírportálja.

Hosszú ideje vitázik azon a tudomány, hogy Európában vagy Ázsiában háziasították-e a kutyát. Az Oxford Egyetem vezetésével zajlott kutatás szerint viszont valószínűleg mindkét állítás helyes.

Nemcsak a családi háttér és a személyiség, hanem a gének is szerepet játszanak abban, hogy a fiatalok mikor lépnek szexuális kapcsolatra.