Az áprilisi országgyűlési választásokon indulni szándékozóknak 500, a választókerületben élő választópolgár ajánlását kell összegyűjteniük a választási iroda által kinyomtatott és hitelesített ajánlóíveken.

A választási iroda az ellenőrzés során megvizsgálja, hogy

• a jelölt nevére kiállított eredeti ajánlóívről van-e szó,
• rá van-e vezetve az ajánlást gyűjtő neve, személyi azonosítója, személyi igazolványának, útlevelének vagy vezetői engedélyének száma és aláírása.
• Ellenőrzik azt is, a felvezetett adatok egyeznek-e a nyilvántartásban szereplőkkel.

Az ajánlóívre felvezetett adatok alapján a választási iroda azonosítja az ajánló választópolgárt, megvizsgálja, van-e választójoga, és megegyeznek-e az ajánlóíven feltüntetett adatai (név, személyi azonosító, lakcím) a központi névjegyzékben szereplőkkel.

A választási irodák elfogadják az ajánlást akkor is, ha a választópolgár feltüntette valamennyi adatát és az alapján egyértelműen beazonosítható, de ajánlása adásakor egyes adatai csekély mértékben eltérnek a központi névjegyzékben szereplőktől.

Ilyen például, ha valaki nem tünteti fel a doktori címét, ha több keresztneve közül csak az egyik szerepel, ha a lakcímében a települést rövidítette (például Budapest-Bp., Debrecen-Db.), de az egyértelműen beazonosítható, vagy ha nem jó helyesírással írta le a lakcímét (például Kossuth Lajos nevét egy „s”-sel vagy „h” nélkül vezette fel az ajánlásra).

Csekély eltérés, ha a közterület jellegét nem a központi névjegyzékben szereplő módon adta meg a választópolgár, de a megadott közterület jelleg azonos kategóriába tartozik (például út - útja - utca - körút, tér - tere - körtér, köz - köze, sor - ároksor - fasor), vagy a közterület jellegét a központi névjegyzéktől eltérően, rövidítve jelölte meg (utca - u., körút - krt.).

A választási irodák érvényesnek fogadják az ajánlást akkor is, ha költözéssel nem járó lakcímváltozás történt (például átszámozták a közterületet vagy megváltozott annak jellege, neve), és a választópolgár a korábbit tüntette fel.

Nem fogadható el érvényesnek az az ajánlás, amelyiken valamelyik adatot egyáltalán nem vagy jelentős eltéréssel, hiányosan adták meg

(például csak a vezetéknevet tüntették fel, a személyi azonosító hiányos vagy pontatlan, a lakcímadat nem tartalmaz településnevet vagy házszámot).

A választási iroda ellenőrzi azt is, szerepel-e az íven az ajánló aláírása. Itt az ellenőrzés csak az aláírás meglétére, illetve arra vonatkozhat, hogy nem szerepel-e az aláírás rovatban az ajánló nevétől szemmel láthatóan eltérő név.

A választási iroda megállapítja, hogy az ajánló választópolgár február 21-e, az ajánlásgyűjtés kezdete és az ajánlóív benyújtásának napja között bármely időpontban jogosult volt-e a választókerületben jelöltet ajánlani.

Ellenőrzi azt is, hogy a választópolgár ugyanazon jelöltre nem adott-e le már érvényes jelölést, ugyanis az áprilisi választáson egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat érvényesen, de egy jelöltet csak egyszer.

Megállapítja továbbá, hogy az érvényes ajánlások száma eléri-e az 500-at. Az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot.

Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságot, amely dönt a jelölt nyilvántartásba vételéről.

Az ajánlások gyűjtésére és a jelöltek bejelentésére március 6-án 16 óráig van lehetőség.

Aki elmulasztja leadni az összes ajánlóívet, azt megbírságolják. A bírságot a választási bizottság szabja ki hivatalból, ennek összege minden be nem nyújtott ajánlóív után ezer forint. Nem szabható ki bírság az olyan, ajánlást nem tartalmazó ív után, amelyet a határidő lejártát követő napon adnak le.

Az ajánlóíveket az illetékes választási iroda július 13-án megsemmisíti.