Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Madrid, 2015. június 1.Brian Johnson, az AC/DC ausztrál rockzenekar énekese (b) és  Angus Young szólógitáros az együttes madridi koncertjén a Vicente Calderón Stadionban 2015. május 31-én. (MTI/EPA/Emilio Naranjo)
Nyitókép: MTI/EPA/Emilio Naranjo

Génjeink határozhatják meg a zenei ízlésünket

Kutatók szerint nemcsak a környezet és – kortól függően – szüleink lemez- és CD-gyűjteménye vagy playlistje befolyásolhatja a zenei ízlésünket, hanem a génjeink is. Egy új tanulmány szerint ez a magyarázata annak, hogy van, akinél ugyanaz a dal mély érzelmeket vált ki, míg mások számára puszta zaj marad.

Én őszintén szeretném megérteni: mit kedvelsz te ebben a zenében? – világszerte valószínűleg tinédzserek tömegei kaptak ilyen kérdést a szüleiktől, amikor azok bementek a szobájukba, hogy halkítsák már le „a zajt”. Tudósok – és nem akárkik, hanem a tekintélyes Max Planck Pszicholingvisztikai Intézet kutatói – most

közelebb kerültek annak megértéséhez, mi befolyásolhatja az ízlésünket.

A kutatás eredeti célja az volt, hogy „megértsük: vajon a genetikai különbségek különbözőséget okozhatnak-e abban, ahogy az emberek élvezik vagy nem élvezik a zenét és mit mond mindez általában az ember muzikalitásáról”.

Giarcomo Bignardi kutatásvezető és társai az úgynevezett ikertanulmány módszerét választották. Kilencezer egy- és kétpetéjű ikerpár válaszait elemezték ki arról, hogyan reagálnak a zene nyújtotta „jutalomra”, hogyan fogadják általában a jutalmat és mennyire tudják észrevenni a zenében megbúvó részleteket, a dallamot, a ritmust, a hangszínt.

Az úgynevezett barcelonai zenei jutalom kérdőívben olyan kérdések is szerepelnek, hogy az illető

  • mennyire motivált az új zenedarabok felfedezésében,
  • mennyire számít neki, hogy másokkal közösen élvezze a zenét,
  • mennyire használja a zenét arra, hogy befolyásolja a saját hangulatát.

A „jutalom” az agykutatásban egy pozitív megerősítő inger vagy következmény, és a viselkedésünket meghatározó jutalomérzetet befolyásoló mechanizmusokhoz kapcsolódik. Például jutalom az, amikor valamit örömmel csinálunk, mert érdekel bennünket.

A Max Planck tudósainak a Nature Communications szaklapban megjelent tanulmánya szerint a jutalom érzetét részben egyéni genetikai sajátosságaink váltják ki. Tehát például azt, hogy egy-egy dal hallatán táncolni kezdünk-e.

A kutatók statisztikai modelleket használtak az egypetéjű (genetikailag szinte megegyező) ikrek és a kétpetéjű (a génállományuk körülbelül felében megegyező) ikrek közti különbözőségek felkutatására. Úgy találták, hogy az egypetéjű ikrek zenei ízlése, avagy az, hogyan élvezik a zenét, sokkal nagyobb hasonlóságot mutatott, mint a kétpetéjű ikrek esetében.

„Az eredményeink egy komplex képre utalnak, amelyben részben a DNS-ünk egyedi részei járulnak hozzá ahhoz, hogy különbözőképpen élvezzük a zenét” – idézte Bignardi szavait a Vice. „A jövőbeli kutatások meghatározhatják, hogy a genóm melyik része hat ki leginkább az embernek ama képességére, hogy élvezze a zenét. Ez volt az, amit Darwin is értetlenül személélt és amire még most is keressük a választ.”

Még csak karcolgatják a felszínt

A tanulmány szerzőinek jogos észrevétele az, hogy még további kutatásokra van szükség, mivel kizárólag 1960 és 1980 között született, svéd ikerpároknak adtak kérdőíveket (azaz a vizsgált csoport az életkor és a kulturális háttér tekintetében nem volt elég sokszínű).

Érdekes módon, 2016-ban az MIT kutatóinak tanulmánya épp azt látszott bizonyítani, hogy a zenei ízlés "kulturális alapú és nincs beégetve az agyunkba".

Az újabb, de korai kutatás eredménye némileg megkérdőjelezi a tizenéves gyerek szobájába rontó szülő viselkedését, mivel talán épp őbenne rejlik a válasz arra, hogy a gyereke miért hallgatja tizedszerre ugyanazt a számot.

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Dél-koreai óriás debütált a tőzsdén, még mindig őrületes hit van az AI-szektor mögött

Az iráni helyzet eszkalációja miatt világszerte korrekció bontakozott ki a hét során a világ tőzsdéin. Csütörtökön viszont már emelkedtek az európai és amerikai részvénypiacok, péntek reggel pedig Ázsiában is jó volt a befektetői hangulat. A vezető ázsiai részvényindexek emelkedtek, a Kospi vezetésével, a dél-koreai tőzsdén újra nagyot mentek a technológiai cégek részvényei. A pénteki nyitás után az európai részvénypiacok mellett Amerikában is stagnálást láthatunk. Nagy érdeklődés mellett debütált a Nasdaqon a dél-koreai SK Hynix, amelynek részvényei pénteken 170 dolláros árfolyamon, mintegy 14 százalékos emelkedéssel nyitottak. Nap végére az amerikai tőzsdék szép pluszban zártak, az S&P 500 tőzsdeindex 0,38%-kal emelkedett, miközben a piac a jövő heti gyorsjelentési szezonra készül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×