Infostart.hu
eur:
379.27
usd:
321.73
bux:
131330.15
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Madrid, 2015. június 1.Brian Johnson, az AC/DC ausztrál rockzenekar énekese (b) és  Angus Young szólógitáros az együttes madridi koncertjén a Vicente Calderón Stadionban 2015. május 31-én. (MTI/EPA/Emilio Naranjo)
Nyitókép: MTI/EPA/Emilio Naranjo

Génjeink határozhatják meg a zenei ízlésünket

Kutatók szerint nemcsak a környezet és – kortól függően – szüleink lemez- és CD-gyűjteménye vagy playlistje befolyásolhatja a zenei ízlésünket, hanem a génjeink is. Egy új tanulmány szerint ez a magyarázata annak, hogy van, akinél ugyanaz a dal mély érzelmeket vált ki, míg mások számára puszta zaj marad.

Én őszintén szeretném megérteni: mit kedvelsz te ebben a zenében? – világszerte valószínűleg tinédzserek tömegei kaptak ilyen kérdést a szüleiktől, amikor azok bementek a szobájukba, hogy halkítsák már le „a zajt”. Tudósok – és nem akárkik, hanem a tekintélyes Max Planck Pszicholingvisztikai Intézet kutatói – most

közelebb kerültek annak megértéséhez, mi befolyásolhatja az ízlésünket.

A kutatás eredeti célja az volt, hogy „megértsük: vajon a genetikai különbségek különbözőséget okozhatnak-e abban, ahogy az emberek élvezik vagy nem élvezik a zenét és mit mond mindez általában az ember muzikalitásáról”.

Giarcomo Bignardi kutatásvezető és társai az úgynevezett ikertanulmány módszerét választották. Kilencezer egy- és kétpetéjű ikerpár válaszait elemezték ki arról, hogyan reagálnak a zene nyújtotta „jutalomra”, hogyan fogadják általában a jutalmat és mennyire tudják észrevenni a zenében megbúvó részleteket, a dallamot, a ritmust, a hangszínt.

Az úgynevezett barcelonai zenei jutalom kérdőívben olyan kérdések is szerepelnek, hogy az illető

  • mennyire motivált az új zenedarabok felfedezésében,
  • mennyire számít neki, hogy másokkal közösen élvezze a zenét,
  • mennyire használja a zenét arra, hogy befolyásolja a saját hangulatát.

A „jutalom” az agykutatásban egy pozitív megerősítő inger vagy következmény, és a viselkedésünket meghatározó jutalomérzetet befolyásoló mechanizmusokhoz kapcsolódik. Például jutalom az, amikor valamit örömmel csinálunk, mert érdekel bennünket.

A Max Planck tudósainak a Nature Communications szaklapban megjelent tanulmánya szerint a jutalom érzetét részben egyéni genetikai sajátosságaink váltják ki. Tehát például azt, hogy egy-egy dal hallatán táncolni kezdünk-e.

A kutatók statisztikai modelleket használtak az egypetéjű (genetikailag szinte megegyező) ikrek és a kétpetéjű (a génállományuk körülbelül felében megegyező) ikrek közti különbözőségek felkutatására. Úgy találták, hogy az egypetéjű ikrek zenei ízlése, avagy az, hogyan élvezik a zenét, sokkal nagyobb hasonlóságot mutatott, mint a kétpetéjű ikrek esetében.

„Az eredményeink egy komplex képre utalnak, amelyben részben a DNS-ünk egyedi részei járulnak hozzá ahhoz, hogy különbözőképpen élvezzük a zenét” – idézte Bignardi szavait a Vice. „A jövőbeli kutatások meghatározhatják, hogy a genóm melyik része hat ki leginkább az embernek ama képességére, hogy élvezze a zenét. Ez volt az, amit Darwin is értetlenül személélt és amire még most is keressük a választ.”

Még csak karcolgatják a felszínt

A tanulmány szerzőinek jogos észrevétele az, hogy még további kutatásokra van szükség, mivel kizárólag 1960 és 1980 között született, svéd ikerpároknak adtak kérdőíveket (azaz a vizsgált csoport az életkor és a kulturális háttér tekintetében nem volt elég sokszínű).

Érdekes módon, 2016-ban az MIT kutatóinak tanulmánya épp azt látszott bizonyítani, hogy a zenei ízlés "kulturális alapú és nincs beégetve az agyunkba".

Az újabb, de korai kutatás eredménye némileg megkérdőjelezi a tizenéves gyerek szobájába rontó szülő viselkedését, mivel talán épp őbenne rejlik a válasz arra, hogy a gyereke miért hallgatja tizedszerre ugyanazt a számot.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×