Címke: friedrich merz (129 cikk)

A vasárnapi német választások előtti helyzetről, a kampány legfontosabb témáiról, valamint Elon Musk és J. D. Vance egyaránt emlékezetes szerepvállalásáról is beszélt Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója a németországi helyzetet elemezve, az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint mondta, nagy a különbség az ország nyugati és keleti része között, előbbiben a CDU, utóbbiban az AfD dominál. De Alice Weidel pártja, a koalíciót tekintve, továbbra is a tűzfal mögött van.

Az amerikai elnök Ukrajna-politikája megosztja a német pártokat, és a vasárnapi választások előtti utolsó felmérések szerint a Donald Trump álláspontja mellett kiálló Alternatíva Németországért (AfD) támogatottsága nőtt, míg a győzelemre esélyes konzervatív pártoké némiképp csökkent.

Elemzők szerint aligha kétséges, hogy Németország következő kancellárja a konzervatív CDU elnöke, egyben a keresztény pártok közös jelöltje, Friedrich Merz lesz, de ha nagykoalíciós kormány lesz, akkor abban nem kap szerepet a jelenlegi kancellár.

Egy héttel a német szövetségi választások előtt, vasárnap az RTL és NTV csatornák közös műsorában találkoztak a kancellárjelöltek egy kétórás televíziós vitában. A felmérések szerint a CDU/CSU jelöltének sikerült a legjobban a politikusok csatája, amelyet több mint nyolcmillióan követtek figyelemmel.

A felmérések szerint döntetlent hozott Friedrich Merz és Olaf Scholz televíziós vitája – mondta az InfoRádióban Bauer Bence. A Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója kiemelte, elsősorban a Olaf Scholz kancellárnak volt tétje a vitának, és a várakozásokhoz képest jobban szerepelt.

Két héttel az előre hozott parlamenti választások előtt a kampány hajrája kezdődött a két fő rivális, a legesélyesebb kancellárjelöltnek tartott konzervatív Friedrich Merz és a tisztségért újrainduló szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz televíziós vitájával. A kilencvenperces szópárbaj elemzők szerint semmi meglepőt nem eredményezett.

A CDU kancellárjelöltje kiállt a migrációs szigorítások mellett, de azt is közölte, hogy a szociáldemokratáknak és a zöldeknek is be kell látniuk, hogy "a dolgok nem maradhatnak úgy, ahogy most vannak".

Hagyománynak számít Németországban a győzelemre esélyes pártvezetők választások előtti televíziós vitája. Rendszerint a közszolgálati tévék sugározták a csatát, most viszont külön szerepet vállalva az RTL kereskedelmi csatorna is bekapcsolódott, és alighanem nagyobb nézettségre számíthat, mint a ZDF és az ARD.

Nehéz napokon van túl a konzervatív CDU elnöke, egyben esélyes kancellárjelöltje. Pártja ugyanis néhány órás kongresszuson teljes támogatásáról biztosította Merz gazdasági, biztonságpolitikai és migrációs programját, amely különös tekintettel az utóbbira a múlt héten a Bundestag többsége nem csak bírált, de el is utasított.

Mind a parlamentben, mind az utcán rendkívül magasra csaptak az indulatok az elmúlt napokban Németországban. Az ok a február 23-i előre hozott parlamenti választások fő esélyesének tartott konzervatív CDU migrációs programja és ettől elválaszthatatlanul a radikális jobboldali AfD-vel való feltételezett együttműködés.

Rendkívüli hét zárult le a német Bundestagban a péntek késő délutáni szavazással. A tét ezúttal annak a törvényjavaslatnak a sorsa volt, amelyet a konzervatív CDU elnöke, egyben esélyes kancellárjelöltje, Friedrich Merz terjesztett elő az illegális menekültek befogadásának, illetve kitoloncolásának minden korábbinál erőteljesebb szigorítására.

Friedrich Merz CDU-elnök és kancellárjelölt újabb javaslatáról szavaz pénteken a német parlament, és az illegális menekültek beáramlásának korlátozó törvényt jó eséllyel elfogadják – ismét az eddig politikai karanténban tartott AfD képviselőinek a támogatásával. Pontosan délben három órára megszakadt az ülés.

A Bundestag vált a a február 23-i parlamenti választások előtti kampány fő helyszínévé. Az illegális bevándorlás elleni harc pedig az összes többi témát, mindenekelőtt a gazdaságot, de az ukrajnai orosz háborút is teljes mértékben háttérbe szorította.

Egy héttel a bajorországi Aschaffenburgban egy illegális afgán menekült által végrehajtott véres terrorcselekmény nyomán magasra csaptak az indulatok a Bundestagban. A tét a menekültek befogadásának és kitoloncolásának szigorítása, illetve az erről előterjesztett konzervatív indítványok sorsa volt.

Néhány nappal a bajorországi Aschaffenburgban egy afgán migráns által elkövetett, két halálos áldozatot követelő merénylet után az illegális bevándorlás elleni harc a választási kampány központi témájává vált Németországban. A CDU-elnöke, Friedrich Merz rendkívüli szigorítási javaslatai még inkább olajat öntöttek a tűzre.

A bajorországi Aschaffenburgban történt, egy afgán menekült által végrehajtott, két halálos áldozatot követelő merénylet miatt felforrósodott a légkör a február 23-i előre hozott parlamenti választások előtti kampányban. Az illegális bevándorlás elleni harcot valamennyi párt zászlajára tűzte, de éleződnek a kölcsönös vádaskodások.

Donald Trump hivatalba lépése után még inkább a figyelem középpontjába került a védelmi kiadások alakulása a parlamenti választásokra készülő Németországban. Erről nyilatkozott a konzervatív CDU elnöke, Friedrich Merz is, aki az előrejelzések szerint Olaf Scholzot válthatja a kancellári székben.

A Donald Trump által kilátásba helyezett európai importvámok bevezetése, továbbá a védelmi kiadások "ijesztő" növelésének követelése az elmúlt hetekben erős aggodalmakat váltottak ki a német politikusok körében. A beiktatás napjára inkább már a várakozások hangsúlyozása került előtérbe.

Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet kutatási vezetője az InfoRádióban úgy vélekedett, az 5 százalékos bejutási küszöbön billegő népszerűségű, liberális FDP februári parlamentbe kerülésén múlhat, hogy kivel tud majd kormányozni a jelenleg toronymagasan vezető CDU. A hárompárti kormányzásról az országnak friss, és nem túl jó tapasztalatai vannak.

A február 23-i előre hozott parlamenti választások előtt egyre élesebb a harc a Bundestag pártjai és a kancellárjelöltek között, ezt valószínűsítik a közvélemény-kutatások is.