A konzervatív pártok és a szociáldemokrata SPD az elmúlt hetekben mindenekelőtt a menekültpolitika szigorításával kapcsolatos intézkedések miatt csatázott. Emellett a kancellárt jócskán érte bírálat amiatt is, hogy túlságosan a külpolitikára koncentrál. Az elmúlt hét végén a koalíciós viszálykodást megpecsételte az is, hogy a CDU/CSU és az SPD nem tudott megállapodni az alkotmánybíróság új tagjainak megválasztásáról, miután a konzervatívok megvétózták a szociáldemokraták jelöltjét, akit egy korábbi plágiummal vádoltak. Az SPD kitart a jelöltje mellett, ezért az alkotmánybíróság tagjainak megválasztását inkább őszre halasztották.

A nézeteltérést megerősítette a szociáldemokrata államfő és a konzervatív kancellár is. A nyári parlamenti szünet előtt Frank-Walter Steinmeier és Friedrich Merz szinte egy időben nyilatkozott: az államfő a ZDF, míg a kancellár az ARD közszolgálati televíziónak. Miközben Steinmeier a koalíciónak ártó súlyos nézeteltérésről beszélt, Merz igyekezett elbagatellizálni ezt, szerinte ugyanis csak „kisebb válságról” van szó.

A kereszténydemokrata kancellár közvetve új kezdetet hirdetett. Az interjúban egy sor szociális intézkedést helyezett kilátásba, így a társadalombiztosítás, illetve az elmúlt időszakban a CDU/CSU által sokat bírált, a korábbi Scholz-kormány által bevezetett, az arra rászorultaknak nyújtott állampolgári juttatás, azaz a Bürgergeld reformját. Merz az utóbbit eltörölné, és a reformja lényege a fokozott munkára ösztönzés lenne. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy akinek valóban szüksége van az állami támogatásra, meg kell kapnia, de a reformtól így is jelentős, több mint egy-két milliárd eurós megtakarításra számít.

A társadalombiztosítási rendszereket a jövőre kell felkészíteni – hangoztatta a kancellár, kiemelte a nyugdíjrendszer, illetve a nyugdíjbiztosítás, az egészségbiztosítás és a tartós ápolási-gondozási biztosítás reformját. Merz magától értetődőnek nevezte, hogy a társadalombiztosítási támogatások iránti igény évről évre növekszik, amire – mint hangsúlyozta – reagálni kell.

A szociális reformok sorában említette a lakásbérleti díjak szabályozását, elképzelhetőnek tartotta a bérleti költségek felső határának megszabását, valamint a kedvezményezettek esetében a lakás méretének ellenőrzését.

A tudósítások szerint viszonylag kevesebbet foglalkozott kül-, illetve külgazdasági témákkal, de reményét fejezte ki, hogy megoldást találnak a Donald Trump elnök vázolt intézkedései alapján Németországot, a német vállalatokat különösen is jelentősen sújtó vámvitában. Erről egyeztetéseket folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és Donald Trump amerikai elnökkel is.

„A cél az, hogy az Egyesült Államok ne vezesse be a Trump által kilátásba helyezett 30 százalékos vámokat” – jelentette ki Merz, és szerinte ezért Európában egységre, az amerikai elnökkel pedig párbeszédre van szükség.